Proba Banner

Zaicz Gábor: Kelemen Ivett nyerte el a „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” alapítvány díját

A Debreceni Egyetem finnugor tanszéke külön ünnepségen köszöntötte egykori hallgatóját megünneplése alkalmából Az alábbi köszöntő után az ünnepelt Foglalkozásnevek vizsgálata az északi számi Máté evangélium fordításaiban címmel tartott előadást.

2002-ben, 83 éves korában elhunyt Vértes Edit finnugor nyelvész, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori tanára, aki – örököse, Nemes László révén – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem finnugor tanszékére hagyta a pro­fesszornő teljes tudományos és magánkönyvtárát, különösen gazdag obi-ugor és finn anyagával.

2002. október 17-én Nemes László, az akkor 82 esztendős író és műfordító, számos regény szerzője a következő tartalmú levéllel fordult Fröhlich Idához, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjához:

„Alulírott Nemes László, mint dr. Vértes Editnek, a közelmúltban elhunyt finn­ugor nyelvésznek rokona és örököse, a nevezett professzorasszonynak, a nyelvtu­domány doktorának gazdag finnugor és magyar nyelvészeti, valamint szépirodalmi hagyatékát – az ugyancsak finnugrista dr. Zaicz Gábor ilyen irányú javaslatával egyetértve – a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek ajándékozom.

Az állomány elszállításának körülményeivel és további – egyetemen belüli – sorsával kapcsolatban meghatalmazom Zaicz Gábort, aki az elhunytnak nagy tisztelője és műveinek népszerűsítője volt, hogy helyettem és nevemben eljárjon.”

Nemes László egyrészt tehát könyvtárunkra hagyományozta unokatestvére könyv­tárát, másrészt elhatározta egy „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” elne­ve­zé­sű alapítvány létrehozását. 2003. május 5-én a következő levelet küldte egyetemünk dékánjának:

„A 2002. augusztus 11-én elhunyt unokanővérem tiszteletére „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” elnevezésű ALAPÍTVÁNY-t kívánok létrehozni.

Vértes Edit hívő katolikus ember volt, munkás életét a tudománynak szentelte. Több ezer kötetes, értékes finnugor szakkönyvtárát halála után a Katolikus Egyetemnek adományoztam.

Ezért az alapítvány székhelyéül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet­tudományi Karát szeretném megjelölni, elnökének pedig a Finnugor Tanszék min­denkori egyik főállású oktatóját (elsőként dr. Zaicz Gábor docenst) jelöltem meg.”

2004. január 28-án Nemes László alapító aláírta a „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” alapítvány alapító okiratot. Az alapító okirat tartalmazza az alapítvány célját, vagyonát, székhelyét, kezelő szervét, a kuratórium elnökét és tagjait.

Az alapítvány célja: „Finnugor nyelvészeti, valamint néprajzi, történelmi, irodal­mi területen figyelemre méltó tevékenységet folytató fiatal, 40 év alatti magyar anyanyelvű oktató, kutató munkájának elismerése.”

Megemlítem még az alapítvány kuratóriumának tagjait: Csepregi Márta (ELTE), Maticsák Sándor (Debreceni Egyetem), Sipőcz Katalin (Szegedi Tudo­mány­egyetem), Székely Gábor (Pécsi Tudományegyetem) és Zaicz Gábor (elnök, Pázmány Péter Katolikus Egyetem).

Az alapító okirat azt is tartalmazza, hogy a kuratórium döntését – hozzáteszem: a nyertes szakmai életútjának bemutatásával – a Finnugor Világ, a Reguly Társaság értesítője minden esetben közzéteszi. A díjat kétévenként az alapítvány székhelyén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, elismerő oklevél kíséretében kell átadni. Kivételes alkalommal azonban nem az egyetem piliscsabai campusán, hanem, mint például 2008 júniusában a zirci Nemzetközi Reguly Konferencián került sor a díjátadásra. Idén, 2016. október 20-án – kuratóriumunk egyik tagjának javaslatára – a Debreceni Egyetem finnugor tanszékén nyújtjuk át a kitüntetést.

A Pest Megyei Bíróság 2004. február 19-én nyilvántartásba vette a közhasznú szervezetnek minősülő alapítványt. 2004. június 25-én pedig megszületett a PPKE Bölcsészettudományi Kara és a Finnugor Díj Vértes Edit Emlékére Alapítvány (személy szerint az egyetem dékánja és a kuratórium elnöke) között az együtt­működési megállapodás.

Tizenkét éve létezik tehát az ún. Vértes Edit-díj. Máig hat fiatal oktató kapta kézhez: 2004-ben Wagner-Nagy Bea szamojedológus volt az első, 2006-ban Nagy Zoltán, Nyugat-Szibéria néprajzkutatója a második, 2008-ban az obugrista Ruttkay Miklián Eszter a harmadik, 2010-ben a szamojedológus Szeverényi Sándor a negyedik, 2012-ben a lappológus Tamás Ildikó az ötödik, legutóbb, 2014-ben az obugrista Gugán Katalin a hatodik díjazott.

2016-ban egy debreceni finnugristát jutalmazunk, Kelemen Ivettet, a kuratórium egyhangú döntésével. Ismerkedjünk meg az ünnepelt életútjával.

A Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Kölcsén született, és ott végezte el a Kölcsey Ferenc általános iskolát. Ezek után Nyíregyházán, a Vasvári Pál gimnáziumban folytatta tanulmányait, és érettségizett. 2002 és 2008 között a Debreceni Egye­temen elvégezte a magyar–finnugor szakot, így hivatalosan középiskolai tanár és finnugor bölcsész lett. Egyetemistaként három ösztöndíjat is szerzett, valamennyit a finnországi Jyväskyläban. Diplomájának megszerzése után, 2008-ban bekapcso­lódott a DE Nyelvtudományok Doktori Iskolájába, a Finnugor nyelvészeti alprog­ram munkájába. 2011-ben az egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén lett tanársegéd. Kutatómunkája 2008 és 2013 között az északi lapp nyelvben a plurale tantum vizsgálatára irányult, és dolgozatai a szakfolyóiratok közül mindenek előtt Debrecenben (a Folia Uralica Debreceniensia 15–20. és 22. számában), valamint Budapesten (vö. Nyelvtudományi Közlemények 109 [2013]) jelentek meg. Publi­kációs tevékenysége: 1 könyv (doktori témájának eredményeként), 22 tanulmány, cikk (köztük 11 ismertetés). Magyar, lapp, finn, angol munkákat ismertető recen­ziói közül kiemelem Jakab László Finnmagyar diákszótárá-nak, Kerezsi Ágnes Az uráli népek néprajzá-nak és Cecilia Hedlund–Lars-Gunnar Larsson Ii dušše duoddaris! Lärobok i nordsamiska című lapp nyelvkönyvének bemutatását (FUD 14., 16. és 18.). Tudományos előadásainak a száma hét, helyszíne a belföldi városok mellett Helsinki, Jyväskylä és Bécs. Kelemen Ivett 2011-ben férjhez ment, majd büszke anyuka lett, és hamarosan második gyermekének ad életet.

A doktori fokozatot 2013. április 19-én szerezte meg. Azóta – többek között – a finnugor nyelvek (elsősorban a lapp) bibliafordítások komparatív vizsgálatába, a neologizmus-kutatásba, valamint egy északi lapp nyelvtan írásába kezdett bele.

A Finnugor díj Vértes Edit emlékére alapítvány kuratóriuma 2015 januárjában döntött úgy, hogy amennyiben Kelemen Ivett doktori értekezése az év folyamán megjelenik, ő kapja meg a soron következő Vértes-díjat. Ennek nem volt semmi akadálya: 2015 őszén megjelent a Pluratívák az északi számi (lapp) nyelvben című, 381 lapos könyv a Debreceni Egyetemi Kiadó kiadványaként.

A következőkben Kelemen Ivettnek A pluratívák (plurale tantumok) vizsgálati lehetőségei, különös tekintettel az északi lapp nyelvre című doktori értekezéséről készült két opponensi jelentésből, Lars-Gunnar Larsson és H. Varga Márta munká­jából, valamint további két lappológus szakember, G. Bogár Edit és Tamás Ildikó írásos bírálatából idézek egy-két jelentősnek érzett részletet. A négyféle vélemény alapján összefoglalom az értekezés értékeit.

Hiánypótló alkotás született a finnugrisztikában, amely egyrészt elméleti rendszerezést, másrészt rendszerezett adattárat is tartalmaz. A munka elsősorban leíró jellegű, de bizonyos nyelvtörténeti kérdésekkel is foglalkozik (emellett a plurale tantum kutatás történetét is megismerjük).

Dicséretes – mindkét opponens szerint – az értekezés szerkezete, hármas tago­lása (a szerző bemutatja 1. a az indoeurópai és a finnugor nyelvekben folytatott kutatásokat, 2. a vizsgált jelenségeket az indoeurópai és a finnugor nyelvekben, 3. az északi lappban). Tehát az értekezés jól van tagolva és jól van kivitelezve. Különösképpen vonatkozik ez a megállapítás A korrelatív szerkezetek az északi lappban című fejezetre, melynek mintaszerű a problémafelvetése, kidolgozása és elemzése.

Egyik bírálója további kutatásra bíztat a singulare és plurale tantum alakokban a kisebb-nagyobb mértékben szabálytalan formák újabb fokozatainak elkülönítése tekintetében.

A dolgozat legkülönlegesebb része a Függelék, amelynek újszerűsége abban áll, hogy eddig egyetlen nyelv plurale tantumjai sincsenek szótárba szerkesztve. A szótár nagy anyagot ölel fel, és sok információt tartalmaz.

Kitűnőek a dolgozatban található szemléletes, összefoglaló táblázatok.

A disszertáció bibliográfiája igen gazdag, és igényesen van összeválogatva, a szer­ző nagymértékben feldolgozta az indoeurópai és a finnugrisztikai szakiro­dalmat.

Magyar kiadása mellett célszerű lenne az értekezést rövidített formában átdolgozva angolul is publikálni.

Végezetül a szakemberek bírálatának esszenciáját most pontosan, idézőjelben adom meg.

„A hazai lappológia központi fontosságú műhelyének tekinthető DTE [= Debreceni Egyetem] finnugor szakos képzésének köszönhetjük a legtöbb számi tematikájú disszertációt. Máté Józsefét érdeklődő szakmabeliként, Bogár Editét pedig opponensként olvastam.” [Kelemen Ivett] „dolgozat[ának] felépítése logikus és a szakmai elvárásokat kielégíti.” (Tamás Ildikó). „Kelemen Ivett doktori értekezését a finnugor nyelvtudomány szempontjából értékes és érdekes munkának tartom.” (H. Varga Márta). „A disszertáció alapján Kelemen Ivettnek a PhD-fokozat megadását melegen támogatom.” (Lars-Gunnar Larsson). „A felsoroltam kifogások /…/ mit sem vonnak le a disszertáció értékéből, melyet úttörő jelentő­sé­gűnek tartok nemcsak a lapp filológiai, hanem a finnugor nyelvészeti kutatásokban is, és amelyből más nyelvek kutatói is sokat profitálhatnak.” (G. Bogár Edit).

Az eddigi ünnepségeken a finnugor díj átadását általában egyik kollégánk előadásával kötöttük össze. Ezen a finnugrisztika legkülönbözőbb területeiről hangoztak el előadások, elsősorban nyelvészeti témakörben. B. Székely Gábor például a XXI. század elején tett vogulföldi útjáról számolt be. Vagy G. Bogár Edit a lapp nyelvjárásokról tartott a 2010. októberi Pázmány napon tudományos előadást.

Én ezúttal egy rendkívüli eseményt jelentek be: a mai előadónk nem vendég lesz, hanem maga az ünnepelt, Kelemen Ivett. Előbb azonban átnyújtom neki a Vértes Edit-díjat, azaz a 400 000 Ft-ot és a Vértes Edit emlékezete című füzetet (amely a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének 82. sz. kiadvá­nya). Mindemellett szívből gratulálva jómagam, a kuratórium és a nagybeteg alapító nevében átadom a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszoklevelét is, dékánunk és a kuratórium elnökének aláírásával, és a következő szöveggel: „Díszoklevél Kelemen Ivett részére, akit a „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” alapítvány kuratóriuma a nyelvrokonaink kutatásában elért eredményei alapján a 2016. évi díj elnyerésére méltónak ítélt.”

 

Zaicz Gábor