Nyugat-Szibéria: Hanti sámán óvja a szent tavat az olajtársaságoktól
A rokon hanti nép tagja, Szergei Kecsimov vált az olajipar és az őshonos népek között dúló viszálykodások jelképévé Oroszországban. Ő az, aki harcba szállt a Surgutneftegas nevű olajtársasággal a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben, Nyugat-Szibériában. A sámán családból származó Kecsimov védelmezi a hantik körében szentnek tartott Imlor-tavat, ennek közelében működik ugyanis az ország legnagyobb olajtársaságai közé tartozó Surgutneftegas egyik olajkitermelő helye.
– Ha én nem őrködnék ott, akkor ezek már rég kisajátították volna a tavat – mondja Kecsimov a közeli Russzkinszkaja faluban.
Az olajvállalatok igyekeznek az olajtermelésről tárgyalások útján megállapodni az őslakos népekkel, akik a földhasználatért cserébe például motoros szánokat és áramgenerátorokat kapnak. Kecsimov szerint viszont az olajvállalatok kikényszerítik az őslakosok beleegyezését, ráadásul úgy ítéli meg, hogy környezetszennyezéssel is vádolhatók. Kecsimov felhívta a figyelmet számos olajfoltra a tó környékén, melyekről a Greenpeace, a világ legnagyobb független természet- és környezetvédelmi szervezete is készített jelentést.
Kecsimovval szemben jelenleg jogi eljárás folyik. A Surgutneftegas dolgozói azzal vádolják, hogy halálosan megfenyegette őket, a hanti sámán azonban tagad.
Oroszország olajkitermelésének mintegy fele a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben zajlik. Az 1980-as években kezdődött nagyszabású ipari tevékenység felforgatta a területen őshonos hantik, manysik és nyenyecek életét. Az olajkitermelés és az ezzel járó környezetszennyezés veszélyezteti a területen élő őslakos népek réntartásra, halászatra, vadászatra és gyűjtögetésre alapuló életmódját.
Erkka Mikkonen, Russzkinszkaja, Hanti-Manysi Autonóm Körzet
A hír a finn rádió honlapján (yle.fi/uutiset/) jelent meg 2016. június 5-én. (A szerk.)
Fordította: Falk Nóra