Gondolatok a lappok tér-, idő- és határfogalmáról Johan Turi A lappok élete című műve alapján
Johan Turi műve eredetileg lappul 1910-ben látott napvilágot Mui’talus sámiid birra ’Elbeszélés a lappokról’ címmel. Érdekes módon a lapp irodalom egyik alapműveként tartják számon, holott maga a szerző sem annak szánta. Sokkal inkább néprajzi leírásnak. Az elemzésre kerülő mű születésének időszakában a skandináv néprajzi kutatások már nagy intenzitással folytak a lapp területeken. A lappok élete megjelenésével szinte egy időben számos monográfia került ki népzene- és néprajzkutatók keze alól, melyek összevetése Johan Turi lapp réngazda írásával rengeteg tanulságul szolgálhat. Röviden csak annyit, hogy a század közepéig e művek elsősorban a „mentsük, ami még menthető” – vagyis a gyűjtés és a dokumentálás – szellemében születtek, amelybe időnként beleszóltak a „gyarmatosítást” szentesítő politikai ideológiák is. A lappok között végzett gyűjtést nagyban megakadályozta a lappok bezárkózása, többek között ezért tartható Turi műve úttörő jelentőségűnek a néprajzi-antropológiai kutatások számára. A szerző nem rendelkezik előképzettséggel, ehelyett ösztönös, saját „módszertanát” alkalmazva tárja fel saját kultúrájának valóságát, népének történetét. „Én úgy vélem – írja –, hogy az lenne a legjobb, ha volna egy olyan könyv, amelybe bejegyezték volna a lappok élete módját és beleírták volna tetteiket, mert akkor nem kellene őket faggatni, milyen formán élnek […]ezért kell minden eseményt följegyezni, és okukat is fölvésni, hogy világos legyen, hogy bárki is megértse okát. A tetejébe még minden lapp ember számára is érdemes megtudni, miként élnek a lappok” (Turi 1983, 50).
Johan Turi művében a lappok térhasználatának központi szerep jut, amely nemcsak szakrális és profán szférák, illetve a tájékozódás megfogalmazásában tölti be szerepét, hanem meghatározza a lapp társadalom morfológiájának váltakozását is. Mivel ez a váltakozás ciklikus, vizsgálata elválaszthatatlan az idő dimenziójától, hiszen a nyári és a téli szállásterületek és maga a vándorlási periódus is az év konkrét időszakaihoz kötődnek. Mindebben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a földrajzi tényeket, az ökológiai meghatározottságnak azt a mértékét, amely hozzájárult a helyi flórához és faunához szervesen illeszkedő nomád népesség „hegyi” és „erdei” csoportjainak kialakulásához.
Tamás Ildikó