Zaicz Gábor: Kelemen Ivett nyerte el a „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” alapítvány díját
A Debreceni Egyetem finnugor tanszéke külön ünnepségen köszöntötte egykori hallgatóját megünneplése alkalmából Az alábbi köszöntő után az ünnepelt Foglalkozásnevek vizsgálata az északi számi Máté evangélium fordításaiban címmel tartott előadást.
2002-ben, 83 éves korában elhunyt Vértes Edit finnugor nyelvész, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori tanára, aki – örököse, Nemes László révén – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem finnugor tanszékére hagyta a professzornő teljes tudományos és magánkönyvtárát, különösen gazdag obi-ugor és finn anyagával.
2002. október 17-én Nemes László, az akkor 82 esztendős író és műfordító, számos regény szerzője a következő tartalmú levéllel fordult Fröhlich Idához, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjához:
„Alulírott Nemes László, mint dr. Vértes Editnek, a közelmúltban elhunyt finnugor nyelvésznek rokona és örököse, a nevezett professzorasszonynak, a nyelvtudomány doktorának gazdag finnugor és magyar nyelvészeti, valamint szépirodalmi hagyatékát – az ugyancsak finnugrista dr. Zaicz Gábor ilyen irányú javaslatával egyetértve – a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek ajándékozom.
Az állomány elszállításának körülményeivel és további – egyetemen belüli – sorsával kapcsolatban meghatalmazom Zaicz Gábort, aki az elhunytnak nagy tisztelője és műveinek népszerűsítője volt, hogy helyettem és nevemben eljárjon.”
Nemes László egyrészt tehát könyvtárunkra hagyományozta unokatestvére könyvtárát, másrészt elhatározta egy „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” elnevezésű alapítvány létrehozását. 2003. május 5-én a következő levelet küldte egyetemünk dékánjának:
„A 2002. augusztus 11-én elhunyt unokanővérem tiszteletére „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” elnevezésű ALAPÍTVÁNY-t kívánok létrehozni.
Vértes Edit hívő katolikus ember volt, munkás életét a tudománynak szentelte. Több ezer kötetes, értékes finnugor szakkönyvtárát halála után a Katolikus Egyetemnek adományoztam.
Ezért az alapítvány székhelyéül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát szeretném megjelölni, elnökének pedig a Finnugor Tanszék mindenkori egyik főállású oktatóját (elsőként dr. Zaicz Gábor docenst) jelöltem meg.”
2004. január 28-án Nemes László alapító aláírta a „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” alapítvány alapító okiratot. Az alapító okirat tartalmazza az alapítvány célját, vagyonát, székhelyét, kezelő szervét, a kuratórium elnökét és tagjait.
Az alapítvány célja: „Finnugor nyelvészeti, valamint néprajzi, történelmi, irodalmi területen figyelemre méltó tevékenységet folytató fiatal, 40 év alatti magyar anyanyelvű oktató, kutató munkájának elismerése.”
Megemlítem még az alapítvány kuratóriumának tagjait: Csepregi Márta (ELTE), Maticsák Sándor (Debreceni Egyetem), Sipőcz Katalin (Szegedi Tudományegyetem), Székely Gábor (Pécsi Tudományegyetem) és Zaicz Gábor (elnök, Pázmány Péter Katolikus Egyetem).
Az alapító okirat azt is tartalmazza, hogy a kuratórium döntését – hozzáteszem: a nyertes szakmai életútjának bemutatásával – a Finnugor Világ, a Reguly Társaság értesítője minden esetben közzéteszi. A díjat kétévenként az alapítvány székhelyén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, elismerő oklevél kíséretében kell átadni. Kivételes alkalommal azonban nem az egyetem piliscsabai campusán, hanem, mint például 2008 júniusában a zirci Nemzetközi Reguly Konferencián került sor a díjátadásra. Idén, 2016. október 20-án – kuratóriumunk egyik tagjának javaslatára – a Debreceni Egyetem finnugor tanszékén nyújtjuk át a kitüntetést.
A Pest Megyei Bíróság 2004. február 19-én nyilvántartásba vette a közhasznú szervezetnek minősülő alapítványt. 2004. június 25-én pedig megszületett a PPKE Bölcsészettudományi Kara és a Finnugor Díj Vértes Edit Emlékére Alapítvány (személy szerint az egyetem dékánja és a kuratórium elnöke) között az együttműködési megállapodás.
Tizenkét éve létezik tehát az ún. Vértes Edit-díj. Máig hat fiatal oktató kapta kézhez: 2004-ben Wagner-Nagy Bea szamojedológus volt az első, 2006-ban Nagy Zoltán, Nyugat-Szibéria néprajzkutatója a második, 2008-ban az obugrista Ruttkay Miklián Eszter a harmadik, 2010-ben a szamojedológus Szeverényi Sándor a negyedik, 2012-ben a lappológus Tamás Ildikó az ötödik, legutóbb, 2014-ben az obugrista Gugán Katalin a hatodik díjazott.
2016-ban egy debreceni finnugristát jutalmazunk, Kelemen Ivettet, a kuratórium egyhangú döntésével. Ismerkedjünk meg az ünnepelt életútjával.
A Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Kölcsén született, és ott végezte el a Kölcsey Ferenc általános iskolát. Ezek után Nyíregyházán, a Vasvári Pál gimnáziumban folytatta tanulmányait, és érettségizett. 2002 és 2008 között a Debreceni Egyetemen elvégezte a magyar–finnugor szakot, így hivatalosan középiskolai tanár és finnugor bölcsész lett. Egyetemistaként három ösztöndíjat is szerzett, valamennyit a finnországi Jyväskyläban. Diplomájának megszerzése után, 2008-ban bekapcsolódott a DE Nyelvtudományok Doktori Iskolájába, a Finnugor nyelvészeti alprogram munkájába. 2011-ben az egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén lett tanársegéd. Kutatómunkája 2008 és 2013 között az északi lapp nyelvben a plurale tantum vizsgálatára irányult, és dolgozatai a szakfolyóiratok közül mindenek előtt Debrecenben (a Folia Uralica Debreceniensia 15–20. és 22. számában), valamint Budapesten (vö. Nyelvtudományi Közlemények 109 [2013]) jelentek meg. Publikációs tevékenysége: 1 könyv (doktori témájának eredményeként), 22 tanulmány, cikk (köztük 11 ismertetés). Magyar, lapp, finn, angol munkákat ismertető recenziói közül kiemelem Jakab László Finn–magyar diákszótárá-nak, Kerezsi Ágnes Az uráli népek néprajzá-nak és Cecilia Hedlund–Lars-Gunnar Larsson Ii dušše duoddaris! Lärobok i nordsamiska című lapp nyelvkönyvének bemutatását (FUD 14., 16. és 18.). Tudományos előadásainak a száma hét, helyszíne a belföldi városok mellett Helsinki, Jyväskylä és Bécs. Kelemen Ivett 2011-ben férjhez ment, majd büszke anyuka lett, és hamarosan második gyermekének ad életet.
A doktori fokozatot 2013. április 19-én szerezte meg. Azóta – többek között – a finnugor nyelvek (elsősorban a lapp) bibliafordítások komparatív vizsgálatába, a neologizmus-kutatásba, valamint egy északi lapp nyelvtan írásába kezdett bele.
A Finnugor díj Vértes Edit emlékére alapítvány kuratóriuma 2015 januárjában döntött úgy, hogy amennyiben Kelemen Ivett doktori értekezése az év folyamán megjelenik, ő kapja meg a soron következő Vértes-díjat. Ennek nem volt semmi akadálya: 2015 őszén megjelent a Pluratívák az északi számi (lapp) nyelvben című, 381 lapos könyv a Debreceni Egyetemi Kiadó kiadványaként.
A következőkben Kelemen Ivettnek A pluratívák (plurale tantumok) vizsgálati lehetőségei, különös tekintettel az északi lapp nyelvre című doktori értekezéséről készült két opponensi jelentésből, Lars-Gunnar Larsson és H. Varga Márta munkájából, valamint további két lappológus szakember, G. Bogár Edit és Tamás Ildikó írásos bírálatából idézek egy-két jelentősnek érzett részletet. A négyféle vélemény alapján összefoglalom az értekezés értékeit.
Hiánypótló alkotás született a finnugrisztikában, amely egyrészt elméleti rendszerezést, másrészt rendszerezett adattárat is tartalmaz. A munka elsősorban leíró jellegű, de bizonyos nyelvtörténeti kérdésekkel is foglalkozik (emellett a plurale tantum kutatás történetét is megismerjük).
Dicséretes – mindkét opponens szerint – az értekezés szerkezete, hármas tagolása (a szerző bemutatja 1. a az indoeurópai és a finnugor nyelvekben folytatott kutatásokat, 2. a vizsgált jelenségeket az indoeurópai és a finnugor nyelvekben, 3. az északi lappban). Tehát az értekezés jól van tagolva és jól van kivitelezve. Különösképpen vonatkozik ez a megállapítás A korrelatív szerkezetek az északi lappban című fejezetre, melynek mintaszerű a problémafelvetése, kidolgozása és elemzése.
Egyik bírálója további kutatásra bíztat a singulare és plurale tantum alakokban a kisebb-nagyobb mértékben szabálytalan formák újabb fokozatainak elkülönítése tekintetében.
A dolgozat legkülönlegesebb része a Függelék, amelynek újszerűsége abban áll, hogy eddig egyetlen nyelv plurale tantumjai sincsenek szótárba szerkesztve. A szótár nagy anyagot ölel fel, és sok információt tartalmaz.
Kitűnőek a dolgozatban található szemléletes, összefoglaló táblázatok.
A disszertáció bibliográfiája igen gazdag, és igényesen van összeválogatva, a szerző nagymértékben feldolgozta az indoeurópai és a finnugrisztikai szakirodalmat.
Magyar kiadása mellett célszerű lenne az értekezést rövidített formában átdolgozva angolul is publikálni.
Végezetül a szakemberek bírálatának esszenciáját most pontosan, idézőjelben adom meg.
„A hazai lappológia központi fontosságú műhelyének tekinthető DTE [= Debreceni Egyetem] finnugor szakos képzésének köszönhetjük a legtöbb számi tematikájú disszertációt. Máté Józsefét érdeklődő szakmabeliként, Bogár Editét pedig opponensként olvastam.” [Kelemen Ivett] „dolgozat[ának] felépítése logikus és a szakmai elvárásokat kielégíti.” (Tamás Ildikó). „Kelemen Ivett doktori értekezését a finnugor nyelvtudomány szempontjából értékes és érdekes munkának tartom.” (H. Varga Márta). „A disszertáció alapján Kelemen Ivettnek a PhD-fokozat megadását melegen támogatom.” (Lars-Gunnar Larsson). „A felsoroltam kifogások /…/ mit sem vonnak le a disszertáció értékéből, melyet úttörő jelentőségűnek tartok nemcsak a lapp filológiai, hanem a finnugor nyelvészeti kutatásokban is, és amelyből más nyelvek kutatói is sokat profitálhatnak.” (G. Bogár Edit).
Az eddigi ünnepségeken a finnugor díj átadását általában egyik kollégánk előadásával kötöttük össze. Ezen a finnugrisztika legkülönbözőbb területeiről hangoztak el előadások, elsősorban nyelvészeti témakörben. B. Székely Gábor például a XXI. század elején tett vogulföldi útjáról számolt be. Vagy G. Bogár Edit a lapp nyelvjárásokról tartott a 2010. októberi Pázmány napon tudományos előadást.
Én ezúttal egy rendkívüli eseményt jelentek be: a mai előadónk nem vendég lesz, hanem maga az ünnepelt, Kelemen Ivett. Előbb azonban átnyújtom neki a Vértes Edit-díjat, azaz a 400 000 Ft-ot és a Vértes Edit emlékezete című füzetet (amely a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének 82. sz. kiadványa). Mindemellett szívből gratulálva jómagam, a kuratórium és a nagybeteg alapító nevében átadom a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszoklevelét is, dékánunk és a kuratórium elnökének aláírásával, és a következő szöveggel: „Díszoklevél Kelemen Ivett részére, akit a „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” alapítvány kuratóriuma a nyelvrokonaink kutatásában elért eredményei alapján a 2016. évi díj elnyerésére méltónak ítélt.”
Zaicz Gábor