Pachné Heltai Borbála: Ötödik szekció
A kongresszus ötödik szekciója „Demográfiai és migrációs folyamatok. Régi és új diaszpórák” címmel került megrendezésre. Az egynapos szekció három – egymással összefüggő – nagyobb témakör köré épült. A közös munka első részének középpontjában a finnugor népekre jellemző jelenlegi migrációs folyamatok kérdése állt. Ezt követte a demográfiai folyamatok történetibb jellegű áttekintése. A nap végén pedig az egészséges életmódot népszerűsítő és a közösségek megmaradását elősegítő sport- és kulturális tevékenységekről hallottunk beszámolókat.
A szekció moderátora és egyik előadója Nyikolaj Sztrelkov, az Izsevszki Állami Orvosi Akadémia professzora volt. Munkáját másik moderátorként Kirsi Hafeez, a Finnugor Népek Barátai Egyesület (Sukukansojen ystävät) képviselője segítette. A beszámolókat általában képes prezentációkkal kísérték az előadók. A szekció munkája egész nap szép számú hallgatóság jelenlétében zajlott. Mivel finn, orosz és angol nyelvű előadások is elhangzottak, a szinkrontolmácsok kitartó munkájára is szükség volt.
A szekció bevezető előadását Kirsi Hafeez tartotta, Migráció és etnikai identitás címmel. Beszámolójában azt a nehéz kérdést járta körül, hogyan lehet erősíteni a napjainkban tapasztalható migráció korában az etnikai identitást. Mondandója elméletibb jellegű bevezetőjében áttekintette a migráció lehetséges formáit és okait: kitért az időleges, szezonális és végleges lakóhely-változtatás jellegzetességeire, valamint a kényszerből vagy szabadon választott migráció típusaira. Az alapfogalmak áttekintését követően a Helsinkiben élő számik példáján keresztül mutatta be, milyen formái lehetnek az identitás erősítésének a modern, nagyvárosi környezetben. Ahogyan a többi városi diaszpóra esetében is, a helsinki számik közösségében is fontos szerepe van egyesületüknek, a City-Sámit ry-nek (Városi Számik Egyesülete). Az egyesület többek között ún. nyelvi fészek működtetésével foglalkozik. A nyelvi fészek eredeti formájában iskoláskor alattiaknak szóló egész napos ellátást jelent, ahol a pedagógusok kizárólag a kisebbségi nyelvet használják a gyermekekkel. Lazább formáiban a nyelvi fészek azt is jelentheti, hogy a gyerekek délutáni foglalkozásokon, kulturális rendezvényeken, gyermekprogramokon érintkeznek a kisebbségi nyelvvel. A változatos tevékenységek célja a kisebbségi nyelvhasználat elősegítése, a beszélők számának növelése.
A bevezető előadást követően a Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontjának képviseletében magam tartottam meg előadásomat. A beszámoló, amelynek címe A szezonális migráció nyelvi és kulturális hatásai volt, egy új típusú migrációról, az ún. szezonális migráció jelenségéről adott képet. A beszámolót a magyarokra és finnekre jellemző aktuális migrációs trendek rövid áttekintésével kezdtem, majd egy olyan magyarországi német települést, Geresdlakot mutattam be, ahol jelentős számban vásároltak német és finn állampolgárok ingatlanokat. A külföldiek – akik szezonális jelleggel tartózkodnak a faluban – megjelenése az egyébként is soknyelvű településen a kisebbségi nyelvhasználatot, valamint a kulturális és turisztikai életet tovább színesítette. Jelenlétük az interetnikus kapcsolatokat és részben a lakosok etnikai identitását is befolyásolja.
Miután e két előadásban érdekes példáit láttuk a napjainkra jellemző változatos migrációs folyamatoknak, a szekció munkájának hangsúlya a szélesebb demográfiai folyamatokra tevődött át. Seppo Lallukka professzor előadása Finnugor népek demográfiai változásai az 1900-as évek végétől napjainkig címmel ugyanis igen átfogó és alapos képet nyújtott a finnugor népek népesedési viszonyairól. A professzor előadása első felében a nagyobb finnugor népekkel, a magyarokkal, finnekkel és észtekkel foglalkozott. A magyarokkal kapcsolatosan megállapította, hogy az ország népessége a ’80-as évektől fokozatosan csökken, aminek fő oka az elhalálozások magas száma és az alacsony születésszám. Kitért arra is, hogy a jól képzett fiatalok külföldre költözése is hozzájárul a társadalom öregedéséhez. Hangsúlyozta, hogy a magyarokkal ellentétben Finnország népessége növekszik, köszönhetően mind a természetes szaporulatnak, mind a migrációnak. Ez utóbbi eredményeként mintegy 14-17 000 fővel gyarapszik Finnország lakossága évente. A harmadik legnagyobb finnugor néppel, az észtekkel kapcsolatosan kiemelte, hogy számuk csökken, noha ott a csökkenés csak a ’90-es években indult meg. Fontos látni az ország etnikai diverzitását is: az Észt Köztársaság 1,3 milliós lakosságából 0,9 millió az észt. Az előadás második fele az Orosz Föderáció területén élő finnugor népek lélekszámáról adott képet. A 2010-es népszámlálás szerint 2,4 millió fő tartozott a 19 finnugor vagy szamojéd etnikai csoportba, ami a teljes lakosság 1,7 százaléka. A Szovjetuniót követő időszakban valamennyi csoport népessége csökkent, kivételt e trend alól csak a nyenyecek, a hantik és a manysik számának növekedése jelent. A csökkenő trend megfelel az általános orosz trendnek, ám a csökkenés mértéke a finnugor népek esetében az egész ország népességével összehasonlítva jóval gyorsabb. Ennek okaként az asszimiláció fokozódását nevezte meg a professzor. Különösen nagy problémát jelentenek egyrészt az aprófalvakat érintő szociális problémák, másrészt a városokba költözők és a már ott születő generációk gyors beolvadása a többségi társadalomba.
E két fő kihívás, a rurális települések nehezedő életmódja és a városi asszimiláció körvonalazódott a délutáni munka során is. Ekkor azonban inkább már a problémákra adott jó gyakorlati válaszok álltak a munka középpontjában, ugyanis számos olyan beszámolóra került sor, amelyek sikeres sport- és kulturális eseményekről adtak hírt városi diaszpóra közösségek esetében, valamint vidéki területeken egyaránt.
A délutánt felvezető előadást Nyikolaj Sztrelkov, az Izsevszki Állami Orvostudományi Akadémia professzora tartotta. Az adatokban rendkívül gazdag előadás témája az udmurtok demográfiai helyzete volt. Először történeti áttekintést nyújtott, amelyből kiderült, hogy a XIX. században igen alacsony volt Udmurtiában a várható élettartam (23 év), és a XX. század első fele a világháborúval e helyzeten nem javított. Majd a harmincas években a kollektivizálás nyomta rá bélyegét a vidéki életre. A második világháborút követően csak a hatvanas években volt tapasztalható enyhe javulás. Azonban 1992-től a lakosság száma folyamatosan csökken, az egyik vezető halálok az alkoholizmus. Az utóbbi 15 évben a lakosságszám csökkenéséhez az elvándorlás is hozzájárul. E lesujtó helyzet javulását a 2006-ban életbe lépett nagyszabású nemzeti egészségügyi programtól várják 2025-ig.
Az előadást követő hozzászólások egy csoportjának témája éppen az volt, hogyan lehet helyben, a közösségek összefogásával eredményt elérni az egészségmegőrzés terén. Többen képekkel, informatív prospektusokkal illusztrálták beszámolójukat olyan sporteseményekről, fesztiválokról, amelyek célja a hagyományos, helyi sportágak népszerűsítése, az egészséges életmód elősegítése.
Viljo-Ivan Ostonen az inkeri finnek egyesületének (Inkerin Liitto) képviseletében például az évről évre számos érdeklődőt vonzó hagyományos sportok fesztiváljáról, valamint további sportrendezvényekről számolt be, amelyeknek ő maga egyik főszervezője is. Összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a hagyományos sportok rendkívül alkalmasak az egészséges életmód népszerűsítésére, hiszen azokat szinte bárhol, bármikor, egyszerű eszközök segítségével, különösebb infrastruktúra nélkül lehet játszani és valamennyi korosztály számára érdekesek. Ilyen például a hagyományos ügyességi sportág, a kyykkä, de egy újabb népszerű sportág, a csizmahajítás is része a fesztiválok programjának. (Ennek sikere már a fentebb említett magyarországi Geresdlakra is elért, ahol a minden évben megrendezésre kerülő finn-magyar majális egyik fő programpontja a nemzetközi csizmahajító verseny.) Az egyesület a hagyományos sportok fesztiválja mellett több más, a sportot népszerűsítő rendezvényt is szervez, így például minden évben nőknek szóló sínapot is tartanak. Egy másik, hasonló témát középpontba állító előadó volt, Afanaszij Gabov, aki a komik interregionális társadalmi mozgalmának, a Komi Vojtyrnak a képviseletében szólt hozzá, hangsúlyozta, hogy a hagyományos sportok népszerűsítésével nemcsak az egészséges életmódhoz járulhatunk hozzá, hanem e rendezvényeknek a közösségépítésben is nagy szerepe van. Hozzászólásában a Ljampiada sífesztiválról számolt be, ahol évek óta több kategóriában rendeznek versenyeket.
Igen érdekes volt Mihail Jakuncsev professzor előadása is (Mordvin Állami Jevszevjev Pedagógiai Intézet), amely az egészséges életmód kérdését egy másik színtér, az iskola világából közelítette meg, az etnokulturális nevelés fogalmán keresztül. A professzor hangsúlyozta, hogy az egészséges, tudatos életmódra nevelést már a szenzitív életkorban, az általános iskolában meg kell kezdeni, és csak hosszabb távon, a pedagógia, valamint a politikai, kulturális és egészségügyi szféra együttműködésével lehet eredményt elérni. Előadásában egy több lépcsőből álló pedagógiai modellprogramot ismertetett. A modellprogram végigkíséri az általános iskola alsó és felső tagozatát, és a diákok aktuális érdeklődésének, ismereteinek megfelelően vezeti be a környezethez, étrendhez, életmódhoz, öltözködéshez stb. kapcsolódó fogalmakat, tartalmakat. Ezáltal az egészséges életmódra való nevelés komplex módon, a gyermek életkorához igazodva történik meg. E hosszú távú iskolai munka célja végső soron egy olyan attitűd kialakítása, amely elősegíti, hogy a felnövekvő gyermek tudatosan viszonyuljon önmagához és az eljövő generációkhoz.
A délután hozzászólásainak egy másik csoportja a városokba került finnugor diaszpórák képviselőinek kulturális aktivitását mutatta be. Marina Jevgrafova (a Tver környéki karjalaiak kulturális autonómiája nevű szervezet képviseletében) a Tver környéki fiatal karjalaiak nemrég alapított szervezetét mutatta be, amely jelenleg mintegy 15 fővel működik és fő tevékenységük kulturális rendezvények szervezése, a nyelv- és kultúramegőrzés szolgálatában. Beszámolt például a hagyományos ételek napjáról, sportnapok szervezéséről, színházi előadások sikereiről és turizmusfejlesztési céljaikról. Marina Jagutkina a Szverdlovszk környéki udmurtok kulturális egyesületének (Oges) képviseletében az udmurt diaszpóra tevékenységéről adott képet. Rajsza Popova pedig Perm városának mari kulturális központja képviseletében a Perm környéki marik kulturális tevékenységét ismertette, beszámolt például jótékonysági rendezvényeikről. Nagyezsda Jefimiscs az Ukrajnai Uráli Népek Szövetségét képviselte és felszólalásában az ukrajnai finnugor népek helyzetébe adott betekintést.
A kongresszus záróülésén a szekció munkáját a két moderátor összegezte. Záró gondolataikban elmondták, hogy a napjainkban tapasztalható migrációs folyamatok mind a származási közösség, mind az új lakóhely közösségére hatással vannak. Előbbiben a lélekszám-csökkenéssel az egészségmegőrzés és a születések számának növelése válik fokozott kihívássá, utóbbiban pedig a többségi környezetbe kerülve az anyanyelv-használat fenntartását és a kultúra ápolásának útjait kell megtalálni. A szekció előadásaiban, hozzászólásaiban hallott, a közösségek kezdeményezéséből induló jó gyakorlatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a migráció ne negatív folyamat legyen, hanem mind az egyéneket, mind a közösségeket gazdagítsa. Ezek hatása hosszabb távon azonban csak támogató politikai-gazdasági környezet esetén lesz érzékelhető.
(A szekció néhány előadásának kivonata elérhető a kongresszus honlapján)
Pachné Heltai Borbála