Hírek
Száz éves a finn- és finnugoroktatás Debrecenben
A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke és a Debreceni Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Munkabizottsága március 6-án ünnepi konferenciát szervezett a debreceni finn- és finnugoroktatás centenáriuma alkalmából.
- A konferencia első részében köszöntések, üdvözletek hangzottak el. A vendégeket Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese és Papp Klára, a Bölcsészettudományi Kar dékánja üdvözölte. Ezután Pasi Tuominen, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete tartott beszédet, majd testvér intézményünk, a Jyväskyläi Egyetem delegációja köszöntötte tanszékünket: sorrendben Matti Manninen, az egyetem rektora, Aino Sallinen emerita rektor, egyetemünk díszdoktora, Minna-Riitta Luukka, a BTK dékánja és Raija Oikari, a BTK hivatalvezetője lépett a mikrofon elé. Őket két hungarológus, tanszékünk két jyväskyläi vendégprofesszora, Tuomo Lahdelma és Anssi Halmesvirta követte, majd Kirsti Siitonen, a CIMO munkatársa emelkedett szólásra. Észtországból Anu Nurk (Tartu), Németországból Fazekas Tiborc (Hamburg), Hollandiából Kerékjártó Ágnes (Groningen) jött el ünnepségünkre. A magyarországi társegyetemek, kutatóhelyek részéről előbb két emeritus professzor, Honti László (Budapest) és Csúcs Sándor (Piliscsaba) szólt, őket Csepregi Márta, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője, Bakró-Nagy Marianne és Sipos Mária, a Nyelvtudományi Intézet Magyar Nyelvtörténeti és Finnugor Osztályának vezetője és munkatársa, valamint Sipőcz Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének vezetője követte. Végezetül az ünnepség házigazdája, Maticsák Sándor felolvasta Nyina Kazajevának, a Szaranszki Egyetem (Mordvinföld) tanárának üdvözlő levelét.
- Ezt követően – Hoffmann Istvánnak, a DE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke professzorának elnökletével – három előadás hangzott el: Kissné Rusvai Julianna
a tanszék első professzorának, Pápay Józsefnek a munkásságát mutatta be, majd Keresztes László és Maticsák Sándor adott rövid áttekintést a tanszék történetéről, végezetül Kirsti Siitonen és tanszékünk finn lektora, Susanna Virtanen beszélt a CIMO tevékenységéről.
- Az ünnepség harmadik részében került sor egykori lektoraink és diákjaink fórumára. Volt lektoraink közül személyesen megjelent a finn Outi Karanko-Pap (1972–81) és Marketta Huitu (1981–86), valamint az észt Kirli Ausmees (2003–2008). Üdvözlő levelet küldött Harri Mantila, az Oului Egyetem dékánja (1986–87), Anna Tarvainen, a Helsinki Egyetem óraadója (1996–2001), Sanna Lähde (Manner), helsinki iskolaigazgató (2001–2006) és Petteri Laihonen, a Jyväskyläi Egyetem kutatója (2006–2011). Egykori diákjaink közül személyesen megtisztelte jelenlétével a fórumot Krausz György, hazánk korábbi helsinki nagykövete, aki 1970-ben végzett az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő egyetemünkön; Kiss Antal, tanszékünk nyugalmazott docense (1966), A. Molnár Ferenc, a DE ny. docense, a Miskolci Egyetem prof. emeritusa (1966), Révay Valéria, a Nyíregyházi Főiskola, majd a Veszprémi Egyetem tanszékvezető docense (1973), Salamon Ágnes, a debreceni Csokonai Gimnázium finntanára (1979), Bogár Edit, a Nyelvtudományi Intézet és a Veszprémi Egyetem korábbi munkatársa (1988), Tóth Viktória, a tartui egyetem korábbi magyar lektora (2002) és Kasperi Hasala, a szegedi egyetem finn lektora, korábbi ösztöndíjas diákunk. Rajtuk kívül mások is visszaemlékeztek diákéveikre: Balogh Anita, a berettyóújfalui Bessenyei György Szakközépiskola magyartanára (2002-ben végzett), Fodor György, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyartanára (2004) abszolutóriumot szerzett doktori iskolánkban. Nagy Róbert, a National Instruments finnes munkatársa 2003-ban végzett nálunk, PhD-fokozatát 2013-ban Jyväskyläben szerezte finn történelemből. Kelemen Ivett, tanszékünk óraadója 2008-ban végzett, s 2013-ban doktorált intézményünkben finnugor nyelvészetből.
Személyesen nem tudott jelen lenni, de levélbeli üdvözletet küldött Jari Siivonen, az Oului Egyetem professzora, korábbi budapesti vendégtanár és Maria Sarhemaa, a finn mint idegen nyelv tanára, szintén Ouluból, akik rendszeres vendégelőadói tanszékünknek. Ugyancsak távolból küldte köszöntését két egykori jyväskyläi magyar lektor: az Ouluban élő Pasztercsák Ágnes (1998), tanszékünk korábbi óraadója, aki 2003-ban védte meg PhD-fokozatát finn irodalomból, valamint Fábián Orsolya, aki jelenleg Hollandiában él.
- A konferencia idején – Hoffmanné Hlavacska Edit gondozásában – könyvkiállítást rendeztünk a tanszék kiadványaiból, 100 év – 150 könyv címmel.
- Az ünnepség végén a tanszék fogadást adott a vendégek tiszteletére. Ehelyütt mondunk köszönetet a Fandango Étteremnek a nagyszerű vacsoráért, valamint a Finn Nagykövetségnek, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft.-nek és az egyetem Külügyi Osztályának a financiális segítségért, ill. a szervezésben való közreműködésért.
* * *
A fenti beszámoló a Tanszék honlapjáról származik, ahol számos fotót is megtekinthetnek az érdeklődők. Rusvai Julianna előadásának szövegét mostani számunkban közöljük.
A beszámolóhoz annyit tennék hozzá, hogy a rendezvény március 7-én kerekasztal- beszélgetéssel folytatódott a magyar nyelv eredetéről. A beszélgetés felkért résztvevői voltak: Honti László, Bakró-Nagy Marianne, Kozmács István, Szeverényi Sándor, Agyagási Klára, Vásáry István, Klima László és Csúcs Sándor. A jó hangulatú élénk eszmecsere, amelyben a közönség soraiban ülők is aktívan részt vettek, ezúttal nem a délibábos nézetek cáfolatáról szólt. E nézetek képviselői ugyanis nem voltak jelen. Így aztán arról beszélgettünk, hogyan lehetne meggátolni, hogy őstörténeti tévedések kerüljenek be a tankönyvekbe, illetve hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egyetemi oktatást és a tudományos ismeretterjesztést.
A konferencia szervezéséről és a vendéglátásról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Megint egyszer jó volt kollégákkal találkozni, jó volt Debrecenben lenni.
A szerk.