Teendők a győzelem után

A második hely megnyerése után a Buranovói nagymamák hazatértek. Néhány napra. Ahogy a Party for everybody c. dalukban is éneklik, a macskáik és a kutyáik is nagyon megörültek nekik, mert már nagyon hiányolták a gazdikat, és a második hét végére már az ételt sem akarták elfogadni mások kezéből. Olga apajnak – az együttes vezetőjének – ez alatt az idő alatt megszülettek a kecskéi, más énekeseknek pedig csibéi és libái jöttek napvilágra.

Az Oroszország-szerte népszerűvé vált dal szövege rengeteg helyen jelent meg, gyakran az eredeti szövegtől jelentős eltéréseket tartalmazva. A legismertebb videómegosztó portálon meg lehet tekinteni egy olyan videót is, amely az ének részletének elhangzása alapján egy orosz szöveget rögtönöz: http://www.youtube.com/watch?v=mgUbvY88G9w. Magyarul a dal szövege itt olvasható: http://www.nyest.hu/renhirek/party-for-everybody-dance. Figyeljék meg a hozzászólásokat is, mert ott szólnak a fordítás egy fontos tévedéséről.

 

Bár Azerbajdzsánban a nagymamák gyakran későn léptek fel és állandóan hol a városban, hol a villájukban tevékenykedtek, azt mondják, hogy az ott töltött két hét számukra paradicsom volt, és mindenki úgy bánt velük, mintha valódi királynők lettek volna. Az énekesek le voltak nyűgözve a törődéstől, amit a szakácsoktól, a versenyzőktől és az egyszerű emberektől kaptak. A nagymamák szavai szerint ők soha sem a győzelemért lépnek fel, az ő céljuk csupán az, hogy méltóan képviseljék az udmurt népüket és Oroszországot. Bár az elődöntő alatt igazán izgulhattunk az együttes további sorsáért, mert csak kilencedikként hirdették ki a továbbjutásukat, később kiderült, hogy a megkapott szavazatok száma alapján Buranovói nagymamák az elsők voltak. Annál is izgalmasabb volt a május 26-i este, amikor az összes továbbjutott fellépő megmutathatta a produkcióját. Mindnyájan kíváncsiak voltunk, milyen helyre jutnak az udmurt énekesek. Mi, a magyar közvetítést figyelő nézők sokan arra is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan mutatja be őket a tudósító a második alkalommal. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a döntőben Svédországon kívül minden egyes szavazó ország több-kevesebb pontot adott a nagymamáknak, amelyekkel magabiztosan jutottak el a második helyezésig. Az oroszországi nézők számára ők mindenképpen győztesek lettek, ez különösen vonatkozik az Udmurt Köztársaságban élő emberekre, hiszen a nagymamáknak köszönhetően rövid idő alatt az egész Udmurtia hihetetlenül népszerű lett. Nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy mostantól kezdve a Káma-folyó melletti udmurtok lakta terület megemlítése után a kalasnyikov géppuska helyett inkább a Buranovói nagymamák fognak az emberek eszébe jutni. Azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kisebbségben élő nép önbecsülése és a főként csak az udmurt többségű falvakban használt udmurt nyelv presztízse sokkal magasabb szinten van, mint korábban. Most nem „ciki” udmurtul beszélni és udmurtnak lenni. Ezeket a tényeket az utóbbi hetekben zajló izsevszki programok is megerősítették, ahol fontos helyet foglalnak el az udmurt blokkok. Május 26-án az izsevszki főtéren meleg perepeccsel, udmurt dalokkal és táncokkal mulatoztak a szurkolók.

Még az esős idő sem tántorította el az udmurt fiatalokat, akik végigizgulták a döntő perceket. Mivel Buranovó falu csak 30 kilométerre helyezkedik a fővárostól, sokan a nagymamák szülőfaluját választották az Euróvízió megtekintésének helyéül. Ennek nem csak a szurkolók, de a taxisok is örültek, akik a híres faluba a szokásos, 500-600 rubeles tarifa helyett 1000 rubelért kezdték szállítani az érdeklődőket. Buranovóban volt csak igazi mulatság! A művelődési házban ott voltak kicsik és nagyok, többek között az együttes „passzív” tagjai is. Például az a nagymama, aki az énekeseknek a 2010-es oroszországi euróvíziós selejtezőre (ahol ők 3. helyet kaptak) írta az akkori daluk szövegét. Akik mégis Izsevszkben maradtak és nem akartak a főtéren fázni, viszont az udmurt szurkolókkal akarták tölteni az idejüket, azok elindulhattak a Kvartyira, azaz a Lakás nevű klubba. Ott hagyományos népviseletbe öltözött udmurt asszonyok egy kis táncházzal várták a vendégeket, a szurkolók közül jelen volt az udmurt fiatal értelmiség színe-java. A fesztivál közvetítése nagy ovációval zajlott, amit hajnalig tartó táncok követtek.

 

Udmurtiában mostanában a legdivatosabb a Ben Morris által tervezett grafikával díszített Buranovskiye babushkis póló (a kép az előbbi cikkünkben látható). Az utóbbi hírek szerint, Izsevszkben Natalljapaj képével és „Камон, эшъёс!”, azaz „Come on, barátok!” felirattal óriási reklámplakátokat is helyeznek el a legnagyob utcákon. Ezek a plakátok egyrészt a nagymamák győzelmének, az örök fiatalságnak lesznek szentelve, másrészt pedig a június 12-i ünnepet – Oroszország napját – és ezzel együtt megünneplésre kerülő Izsevszk születésnapját is szimbolizálják.

A rendkívül izgalmas napok után a buranovói szomszédok és rokonok már alig várták azt a pillanatot, amikor végre megölelhették a nagyikat. 2-3 nappal a döntő után az énekesek hazatértek. Az iszevszki repülőtéren egy valódi ünnepség várta őket. Ide is sokan népviseletben, (a most már Oroszország-szerte ismert) perepecsekkel, harmonikával, plakátokkal érkeztek. Ott voltak az udmurtiai Azerbajdzsán Egyesület képviselői is. Itt kell kiemelnünk, hogy amikor az 1990-es években a kaukázusi köztársaságokból Oroszországba tömegesen vándoroltak grúz, örmény, azerbajdzsáni és más nemzetiségű emberek, közülük elég sokan Udmurtiába is betelepültek. Sok család városok helyett inkább a vidéket választotta, így tudatosan vagy sem, de az udmurt falvakba is megérkeztek az új szomszédok. Akik véglegesen megmaradtak ezekben a falvakban, a termelőszövetkezetekben kezdtek dolgozni, építőmunkások lettek, ill. kis élelmiszerboltok üzemeltetéséből, állattenyésztésből éltek, élnek. A falvakban nem jellemzőek az örményekkel vagy az azerbajdzsániakkal kötött vegyesházasságok, ráadásul a bevándorló ifjúság annak idején már házasként érkezett, valamint párkapcsolatban élő fiatalok is jöttek. Amikor a gyerekeik aztán udmurt többségű óvodába és iskolába kezdtek járni, könnyen elsajátították az udmurt nyelvet, így a bevándoroló családok nyelvileg is beilleszkedtek a falusi társadalomba. Ezt a saját falumban is tapasztaltam, a 2000-es évek elején az Udmurt filológiai karon velünk együtt egy örmény származású lány udmurt-német szakot végzett.

Visszatérve az udmurt mamikra, a győzteseket az egyik izsevszki autószalon a tesztautóival vitte Buranovóba. A szülőfalujukban a várva várt sztárokat külön erre az alkalomra írt versekkel, táncokkal és énekekkel fogadták. Az ovisoktól kezdve mindenki roppant büszke volt a nagyikra. Természetesen, sokan féltik is őket, hiszen a hírnévvel együtt számtalan koncert, fogadás és nyilatkozatok járnak újságírók, riporterek számára.

Míg a nagymamák Bakuban töltötték az elmúlt hónap felét, otthon a falujukban fontos munkálatok folytak a megépítendő templom körül, hiszen az énekesek visszatérése előtt előkészítették az alapozást. A templom építését viszont csak a mamákkal együtt kezdték, így május utolsó napjaiban ők személyesen is részt vettek az elkövetkezendő építkezés megszentelésében.

Visszatérésük után ismét annyi program következett a nagymamák számára, amelyek között az udmurtiai elnök által szervezett fogadásra is sor került, hogy alig győzték fejben tartani őket. Június elején ismét elutaztak Moszkvába, ahol először az oroszországi Gyermek Euróvízió selejtezőjét nyitották meg. A nagymamák egész nyáron különböző oroszországi városokban és külföldön fognak koncertezni. Az elkövetkező hónapokban az énekesek a baltikumi országokba utaznak. Reméljük, egyszer magyarországi turnéra is sor kerül.

Az egyik legfrissebb hír pedig az, hogy nyáron Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin is szeretne találkozni a nagymamákkal. A látogatás pontos dátuma június végén fog kiderülni. Addig viszont a buranovói udmurtok végzik a hagyományos nyári munkákat: a kertjeikben dolgoznak, lekvárt és kompótot tesznek el, szénát készítenek a teheneiknek és a kecskéiknek. Ezzel párhuzamosan a régóta várt dolgok rendbetétele is elkezdődik: építik a templomot, megjavítják az utakat, felújítják a művelődési házat.

Végül pedig köszönjük Gundel Takács Gábornak, hogy figyelembe vette a megjegyzéseinket, és a május 26-i döntő alatt többször is megemlítette az együttes nemzeti hovátartozását. Nekünk, akik ezen az estén szurkoltunk a mamáknak és annyira örültünk a második helyezésnek, igazán szívmelegítő volt azt hallani, hogy nem csak dalokra, de a nyelvrokonainkra is szavazhattunk.

Rodionova Elena

A képek forrásai:

Asztalos Erika

A www.vkontakte.ru közösségi portálon található Buranovszkije babuski oldal

http://susanin.udm.ru/blog/Spiridonov/633/

 

Reply