Punegova, Galina: Komi nyelvtanfolyamok Sziktivkarban

Komi nyelvtanfolyamok Sziktivkarban

Ezt a híradást a finn M. A. Castrén társaság 2016/1. hírleveléből vettük át. A finn fordítást Paula Kokkonen készítette. A szerk.

 

Sziktivkarban 2016. február 16-án indult az esti komi nyelvtanfolyam. Nyelvtan­folyamokat már évek óta szerveznek, de még soha nem volt ennyi résztvevő, mint most. Míg korábban 20-30 jelentkező volt, most több, mint száz. Legnagyobb részük saját szándékából íratkozott be. A tanfolyamot a Nemzetiségi Ügyek Minisztériuma szervezi és az ingyenes.

A komi nyelvtanulás lehetősége az idősebbeket és a fiatalabbakat is vonzotta. A nyelvtanfolyamot kifejezetten felnőtteknek hírdették meg, tehát az iskolások ebből most kimaradtak. A jelentkezőket négy csoportba osztották be. Mindegyik csoport a legelején kezdi az ismerkedést a komi nyelvtan rejtelmeivel, a kiejtéssel és a szókinccsel. A tanfolyamon vannak egyetemi hallgatók és dolgozók is: tanárok, igazgatók, orvosok, kutatók, mérnökök, eladók, sőt nyugdíjasok is.

Mi indította arra a résztvevőket, hogy a februári fagyban elinduljanak a nyelv­tanfolyamra? Az, hogy megismerjék és megtanulják a Komi Köztársaság őslako­sainak nyelvét, amelyet korábban nem ismertek. Többen elmondták, hogy szeretnék felfrissíteni a komi kultúrával és hagyományokkal kapcsolatos ismereteiket is, és érdekelné őket a mai komi zene és az éneklés is. Az sem ártana, ha a nyelven ke­resztül Komiföld történetével is megismerkedhetnének – mondták. És termé­szetesen: ha már együtt élnek Sziktivkarban a köztársaság őslakóival, akkor velük együtt kell megőrizni és megbecsülni kultúrájukat.

A résztvevők elvárásainak négy komoly oktatási tapasztalattal rendelkező tanár igyekszik megfelelni: a minisztériumban dolgozó Jelena Kosnyreva, a Finnugor Kulturális Központból Olga Stepanova és Margarita Nizovtseva, valamint Galina Punegova a Komi Kutatóközpont munkatársa, egyben a Sziktivkari Egyetem oktatója. Mindegyik tanárnak megvan a saját módszere, és arra törekszenek, hogy fontos és érdekes oktató anyagokat találjanak. De a nyelvórák nemcsak a nyelvtan magolásából állnak, játékok, éneklés és a számítógép is segíti a nyelvtanulást. Ez utóbbin fülbemászó dalok, élőnyelvi beszélgetések és hatékony gyakorlatok talál­hatók, amelyek önállóan is elvégezhetők és ellenőrizhetők.

A komiul tanulóknak jelenleg több tankönyv is rendelkezésükre áll: J. A. Tsypanov Коми кыв (Komi nyelv) és Видза олан! (Szervusz!), L. A. Motorina, Медводдза воськов (A legelső lépés), N. D. Manova Учимся говорить по коми (Komiul tanulunk) és a most megjelent legújabb tankönyv G. V. Punegova Сёрнитам комиöн (Komiul beszélünk). Ez utóbbit az M. A. Castrén Társaság és a finn Oktatási Minisztérium támogatásával adták ki. Éppen jókor jelent meg a nyelvtanfolyam kezdetére és nagy segítség a komiul tanulók számára: lehetővé teszi a nyelv alapjainak elsajátítását és a nyelvtudás elmélyítését is.

Végül, hogyan nyilatkozik két résztvevő motívumairól:

Anna Ivanovna, 29 éves, a Komi Kutatóközpont Biológiai Intézetének kutatója: „Már régóta gondolkoztam a komi nyelvtanulás megkezdésén. Amikor hallottam erről a nyelvtanfolyamról, az elsők között jelentkeztem. Azt gondolom, ha egyszer a Komi Köztársaságban élek, ahol két hivatalos nyelv van, akkor mindkettőt hasz­nálni kell. Az oroszt is és az őslakosok nyelvét is. Nagyon szeretnék komiul érteni és beszélni. Szeretnék megismerkedni a komi irodalommal is, komiul olvasni. Érdekel a komi kultúra is. A komi hagyományokat és a kultúrát valamennyire már ismerem. Úgy vélem, hogy gazdag és sajátos. Az a véleményem, hogy a komiknak maguknak kell megőrizni a kultúrájukat. Ez a nyelvtanfolyam számomra az első lépés. Bízom abban, hogy valamennyire megtanulok beszélni és megértem a komi beszédet, a szavakat és a szerkezeteket. Elkezdtem nézni a tévében a komi nyelvű híreket, de még nem értek mindent. De a beszélt komi nyelv hallgatása segít az intonáció és a speciális hangok elsajátításában.”

Nikolai Kodanjov, 32 éves mérnök: „Örülök, hogy bejutottam erre a nyelvanfo­lyamra. A testvéremmel járok ide – ez önmagában is jó. Az édesapám komi, az édesanyám orosz. Kár, hogy apánk annak idején nem beszélt hozzánk komiul. Ez állítólag felesleges volt, hiszen Komiföldön mindenki beszél oroszul. Amikor felnőttünk, rádöbbentünk, hogy komi gyökereink vannak és apánk családja saját körben komiul beszél. Így aztán jelentkeztünk a nyelvtanfolyamra, hogy megtanul­juk az anyanyelvünket, és szeretnénk, ha a gyermekeink is megtanulnának komiul. Egyre nő az a vágyunk, hogy valakivel komiul beszéljünk, de a nyelvtanfolyamon tanultak gyakorlati alkalmazása még nem nagyon megy. Azonban már most, néhány nyelvóra után tudunk köszönni, kérdezni és válaszolni a ránk és lakó­helyünkre vonatkozó kérdésekre. A komi tévéadást is próbáltuk már nézni, bár az élőbeszéd megértése még nehéz. Reméljük, hogy a tanfolyamon jól megtanulunk komiul, hiszen szükségünk van rá, ha rokonainkkal és más komikkal akarunk beszélgetni.”

 

Galina Punegova
Sziktivkar

Finnből fordította: Csúcs Sándor