Csúcs Sándor: Finnugor est az Orosz Kulturális Központban

Ezt a beszámolót egy kis kitérővel kell kezdenem. A Komi Köztársaság főváro­sában, Sziktivkarban működik az Oroszországi Föderáció Finnugor Kulturális Központja. A Központot tíz évvel ezelőtt alapították, feladata a finnugor és szamojéd népek regionális és nemzetközi kulturális rendezvényeinek szervezése és támogatása, a hagyományos népművészet fejlesztése és megőrzése, konkrétan kiállítások, fesztiválok, fórumok, szemináriumok, konferenciák, mesterkurzusok rendezésével. A Központnak természetesen honlapja is van: www.finnougoria.ru, amelyről elérhető külön televíziós portáljuk. Ezen több száz hosszabb-rövidebb film mutatja be az egyes finnugor népeket, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományukat.

Mint említettem a Központ nemzetközi tevékenységet is folytat, és ennek keretében idén már negyedik alkalommal jöttek el Budapestre az itteni Orosz Kulturális Központba. A november 22-i rendezvény két fotókiállítás megnyitójával kezdődött. A kiállításokat a sziktivkari Központ igazgatója, Tatjana Barahova nyitotta meg, aki többek közt elmondta, hogy programjukkal az előző héten a zirci Reguly Antal Múzeumba is ellátogattak. A fotókiállítás két részből állt. Arkagyij Mihaljov 1988-ban készült húsz fekete-fehér képe a manysi medveünnepet mutatta be. A képek hitelesek és valósághűek voltak, az egyiken még a legendás manysi költő, Juvan Seszralov is feltűnt. Sajnos a felvételek technikai színvonala nem éppen tökéletes.

A kiállítás másik részét Nyikolaj Karacs Az én Jugrám c. anyaga alkotta. (Jugra = az obi-ugor népek lakta terület legrégebbi, középkori elnevezése. Ma a Hanti-Manysi Autonóm Körzet hivatalos nevének második része.) Ezek technikailag jó minőségű színes képek, tartalmilag azonban a megszokott kliséket tartalmazzák, napfényes tájban mosolygó kisgyerek, vadász fegyverével és zsákmányával, halá­szat, díszes népviseletbe öltözött asszonyok stb. Ezek mögött a képek mögött is a valóság áll, de meglehetősen egyoldalú képet festenek az őshonos népek mindennapjairól.

Hasonló képet festett az a kisfilm is (nevezhetnénk akár reklámfilmnek is), amelyik a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetet mutatta be a szokásos Putyin idézettel. De láttunk néhány képet a nomád iskoláról is. Ezután következett az est fénypontja, Valentyin Valgamov hanti zenész, énekes és táncos műsora. Valgamov fiatal ember és sokoldalú művész. Műsorán szerepelt hanti népi hangszerek bemutatása, manysi népdalok, medveünnepi női tánc, a medve égből való leszállását bemutató férfi tánc, medveünnepi humoros jelenet (részben oroszul), halászok éneke és természetesen sámándob, továbbá Roman Rugin hanti költő két versére írt dal.

A hallgatóság igazán elégedetten távozhatott. Bár bennem maradt egy kis hiány­érzet. Nevezetesen, hogy jó lenne az ilyen rendezvényekről korábban hírt adni, és azokat nagyobb körben népszerűsíteni. Pazarlás, hogy a sok ezer kilométerről ideutazott szereplők csak egy-két helyen lépnek fel, viszonylag kis közönség előtt.

Talán nem veszik rossz néven olvasóink, ha beszámolómhoz egy rövid kiegészí­tést fűzök a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetről, ahonnan az esten fellépő művész érkezett. Az információk az eseményen osztogatott két prospektusból származnak. Az Autonóm Körzet területe 770 ezer km2, lakossága 540 ezer fő, amelyből 42 ezer tartozik a terület őslakosságához. Fővárosa az Ob folyó torkolatában fekvő Szalehard (korábbi nevén Obdorszk). A terület hallatlanul gazdag energiahordo­zókban. Innen származik Oroszország kőolajának 15, földgázának 85%‑a. A hivatalos verzió szerint mindent megtesznek a természet és az őslakosok védelme érdekében. Az előbbit bizonyítja, hogy a Körzetben 79 ezer km2 természetvédelmi terület van, az utóbbit a 700 ezres rénszarvasállomány, hiszen a réntartás az őslakosok legfontosabb megélhetési forrása. Továbbá, hogy az utóbbi tíz évben 11%-kal nőtt az őslakosok lélekszáma. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a növekedés oka az is lehet, hogy az őslakosok juttatásokat kapnak a horribilis olaj és gázjövedelem töredékéből.)

A Körzet őslakói finnugor és szamojéd népek: nyenyecek harminc ezren, szelkupok két ezren, hantik kilenc és fél ezren, komik öt ezren. Ez összesen 46 500 fő. Vagyis a számadatok nem stimmelnek. Vagy talán a komikat nem tartják őslakosoknak. Azt sajnos nem tudjuk meg, hogy az őslakos népek milyen arányban őrizték meg őseik nyelvét.

 

Csúcs Sándor