Zaicz Gábor: Gugán Katalin nyerte el a 2014. évi Vértes Edit-díjat

Gugán Katalin nyerte el
a 2014. évi Vértes Edit-díjat

 

2002-ben az uralisztika és a magyar nyelvtudomány jelentős személyisége hunyt el: Vértes Edit, az osztják nyelv kimagasló kutatója és nagy hagyatékainak feldolgozója, a nyugat-szibériai mitológia egyik legkitűnőbb ismerője.

Halála után örököse, Nemes László író, unokatestvére teljes tudományos könyvtárát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem finnugor tanszékére hagyományozta. Egyidejűleg Vértes Edit tiszteletére Nemes László „Finnugor díj Vértes Edit emlékére” elnevezésű alapítvány létrehozását határozta el. Ennek elnökéül engem kért fel, a kuratóriumban finnugor nyelvészek képviseltetik magukat (ennek rajtam kívüli tagjai: Csepregi Márta, Maticsák Sándor, Sipőcz Katalin, Székely Gábor). Az alapítvány célja: finnugor nyelvészeti, valamint néprajzi, irodalmi, történelmi, irodalmi területen figyelemre méltó tevékenységet folytató, negyven év alatti magyar anyanyelvű oktató, kutató munkájának elismerése. A magyar megjelölés a jelölt állampolgárságától és lakhelyétől független. Az alapítvány a PPKE székhelyén és támogatásával működik. A Vértes Edit emlékére létrehozott díj kétévenként ítéltetik oda. Az öttagú kuratórium döntését közzéteszi a Reguly Társaság Értesítőjében, a Finnugor Világban. 2004-ben a szamojedológus Wagner-Nagy Beáta volt az első, 2006-ban Nyugat-Szibéria néprajzkutatója, a pécsi Nagy Zoltán a második, 2008-ban az obugrista Ruttkay-Miklián Eszter a harmadik, 2010-ben a szamojedológus Szeverényi Sándor a negyedik, 2012-ben pedig a lappológus Tamás Ildikó az ötödik díjazott.

Az alapítvány kuratóriuma 2014. január 3-i egyhangú döntésével az idei díjat Gugán Katalinnak ítélte. Ismerkedjünk meg szakmai életrajzával.

 

1978. július 26-án Budapesten született. A gödöllői Török Ignác Gimnáziumban érettségizett. 1996-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait magyar–angol szakon az ELTE bölcsészettudományi karán, valamint az Eötvös Collegiumban. 1998-ban harmadikként felvette az akkor B szakként működő finnugor szakot is.

Egyetemi évei alatt a nyelvészeti, elsősorban a nyelvtörténeti témák iránt kezdett érdeklődni. Ezzel szoros összefüggésben igyekezett a rokon nyelvekkel is minél alaposabban megismerkedni. Első diákköri dolgozatában egy magyar nyelvtörténeti kérdést az obi-ugor nyelvek adatainak segítségével vizsgált meg (Eltűnt magánhangzók nyomában: az ősmagyar kori veláris i eredetéről. In: Első Század 2000: 39–54). A hangtani vizsgálódásokat morfoszemantikai és mondattani kérdések vizsgálata kezdte felváltani.

Óriási élmény volt Gugán Katalin számára, hogy 2000 nyarán egy hónapot tölthetett az Urálon túli szurguti osztjákok körében, későbbi témavezetőjének, Csepregi Mártának köszönhetően. Kétszer tölthetett hosszabb időt Finnországban: 2001 tavaszi félévében (február–május) az Európai Unió Socrates Lingua C programjának keretében Mynämäkiben, egy Turku közeli község általános iskolájában tanított asszisztensként angol nyelvet, 2004 őszi félévében (szeptember–december) pedig a Helsinki Egyetem finnugor szakán CIMO-ösztöndíj segítségével tanulhatott.

Magyar nyelvtörténeti témájú dolgozatával 2001-ben első díjat, valamint a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért Alapítványtól különdíjat nyert a szegedi XXV. OTDK-n. Ebben az évben megszerezte magyar szakos diplomáját, és megkezdte munkáját a Nyelvtudományi Intézet Nyelvtörténeti osztályán (2008-tól kezdve e részleg neve: Finnugor és Nyelvtörténeti osztály). Bekapcsolódott a Nyelvtudományi Intézet történeti mondattani munkálataiba, és emellett 2003-ban befejezte a finnugor és 2004-ben az angol szakot.

Azóta egyaránt foglalkozik magyar történeti mondattani, illetve – elsősorban disszertációja témaköréhez kapcsolódó – osztják alak-, jelentés- és mondattani kérdésekkel. A nyelvtörténeti témák vizsgálata során is számos esetben támaszkodott a legközelebbi rokon nyelvek tanúságtételére, például a tagadás szerinti egyeztetés történetének rekonstrukciója folyamán (A nyelvtörténet vargabetűi: a tagadás és a tagadás szerinti egyeztetés története az ugor nyelvekben. In: Nyelvelmélet és diakrónia. Piliscsaba 2011. 65–84), az ősmagyar-ótörök érintkezések feltételezett nyelvi nyomainak kritikai áttekintése során (A honfoglalás előtti török–magyar érintkezésekről a Thomason–Kaufman féle kölcsönzési skála tükrében. In: Nyelvelmélet és kontaktológia. Piliscsaba 2013. 206–226), illetőleg az igekötők történetével kapcsolatos témák vizsgálatának esetében is (A nyelvtörténet és a nyelvtipológia viszonyáról az ugor nyelvek igekötői kapcsán. In: Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Bp. 2008. 240–256; illetve: Mennyire párhuzamosak a párhuzamos változások? In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei 7. Szeged 2013. 41–54).

E kutatás mellett – Dömötör Adrienne vezetésével – részt vesz az osztályon futó OTKA-pályázatban is, amelynek címe: Morfológiailag elemzett nyelvtörténeti korpusz a magánéleti nyelvhasználat köréből. Ebben a munkában feldolgoznak középmagyar kori boszorkánypereket és magánleveleket, a végeredmény szándékuk szerint egy morfológialag elemzett adatbázis lesz, amely az interneten keresztül szabadon hozzáférhető.

Gugán Katalin 2002-ben kezdte meg a doktori képzést a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Finnugor programján. Kutatási témául az osztják aspektust és akcióminőséget választotta: arra keresett választ, milyen eszközök segítségével fejezik ki a szurguti nyelvjárásban azt, hogy egy adott szituáció folyamatban van-e, vagy végül is lezárult, elérte-e a végpontját, vagy éppen abbamaradt, ismétlődik-e, vagy pedig csak egyszeri esemény. Az OTKA támogatása nagy segítséget jelentett az értekezés megírásában, amelynek köszönhetően jelentős mennyiségű anyagot sikerült anyanyelvi adatközlőktől gyűjteni: a disszertáció mintegy 38 órányi lejegyzett hanganyagon alapul (az osztják mondattani tanulmányok témakörben folytatott vizsgálódás témavezetője Csepregi Márta).

Bár az értekezésben foglalkozott olyan témákkal is, amelyeknek már jelentős szakirodalmuk volt (mint a szóképzés vagy az igekötők), a választott téma szempontjából ezeknek a morfológiai részterületeknek korábban nem készült rendszeres leírásuk. Gugán Katalin a disszertáció írása során arra törekedett, hogy az eredményeket tágabb összefüggésrendszerben is, tipológiai, nyelvtörténeti, illetőleg areális nyelvészeti szempontból bemutassa. Ezeket a részeket cikkekben is megjelentette (Aspect and aktionsart: typological statements vs. diachronic observations. In: CIFU 11/6. Piliscsaba 2011. 62–69; Orosz hatás az osztják aspektus- és akcióminőség-rendszerre. In: Nyelvelmélet és kontaktológia. Társszerző: Csepregi Márta. Piliscsaba 2010. 149–168; Az igék morfológiai jelöltségéről és az igék kölcsönzéséről a szurguti osztjákban. In: Permiek, finnek, magyarok. Írások Szíj Enikő 60. születésnapjára. Bp. 2004. 66–72 (Urálisztikai Tanulmányok 14); Egy finnugrisztikai csodabogárról: nyomozás a szurguti osztják jelöletlen múlt után. Ling-Dok 7: Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged 2008. 27–42). Az értekezést – az opponensi vélemények figyelembevételével – szeretné javított formában teljes terjedelmében is hozzáférhetővé tenni elektronikus formában.

Gugán Katalin a továbbiakban is szeretne részben osztják nyelvészeti, részben magyar nyelvtörténeti témákkal foglalkozni, illetve – ezek metszetében – azt tanulmányozni, hogy a magyar és az osztják mondattanban mi lehet közös eredetű, és mely jelenségek azok, amelyek a két nyelvben újításnak tekinthetők. Ennek persze elengedhetetlen feltétele lenne, hogy a legtöbb obi-ugor nyelvjárásról legyen rendszeres leíró mondattani munka. Szerencsére a szintaktikai kutatások egyre népszerűbbek az uralisztikán belül, és ilyen témákat maga is szeretne feldolgozni elsősorban a szurguti osztjákkal kapcsolatban. Megjegyzem, hogy alapítványunk névadója éppen e két nyelvnek volt kimagasló alkotója.

A mai fiatalok nagy része legfeljebb angolul tud megszólalni. Idei jutalmazottunknak a felsőfokú angol nyelvvizsga mellett németből középfokú nyelvvizsgája van, emellett középhaladó szinten ismeri az oroszt, és társalgási szinten beszéli a finnt.

14 publikációja jelent meg eddig, ezek közül négy angol nyelven. Gyűjteményes kötetben tíz, folyóiratban négy írása látott napvilágot. Olvashatók írásai a hagyományos magyar nyelvészeti folyóiratokban (Syntactic synonymy: a case study. ALH 49 [2002]: 23–49; The grammacalization of temporal subordinating conjunctions in Surgut Ostyak. ALH 52 [2005]: 383–396]; A szintaktikai változások feltételezett egyirányúságáról. NyK 103 [2006]: 61–76; Az alany és az állítmány egyeztetése a középmagyar korban. Nyr. 131 [2007]: 99–107). Figyelmet érdemel, hogy jó néhány közleménye egyetemünk révén Piliscsabán látott napvilágot.

További cikkei: Időhatározói alárendelő kötőszavak grammatikalizációja a szurguti osztjákban. In: Uráli grammatizáló. Bp. 2005. 135–146; Újabb elmélkedés a magyarázattípusokról – ezúttal egy magyar mondattani változás elemzése közben. In: Elmélkedések nyelvekről, népekről és a profán medvéről. Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. Szeged 2006. 27–44; A központi segédigék története a középmagyar korpusz tükrében. In: Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Bp. 2008. 64–76; Zigzagging in language history: negation and negative concord in Hungarian. Finno-Ugric Languages and Linguistics 1 [2012]: 89–97. – Ennyit a fiatal kutató eddigi ténykedéséről.

Az alapító Nemes László a Piliscsabai Egyetemen, 2014. október 14-én egy nyelvtörténeti előadás keretében átnyújtotta Gugán Katalinnak a 400 000 Ft összegű díjat. Magam pedig ezek után az alapítvány kuratóriumának – és a Finnugor Világ olvasóinak – nevében szívből gratuláltam, további eredményes kutatói pályát kívántam a díjazottnak, és átadtam a Vértes Edit emlékezete című kiadványt, amelyet Csepregi Márta kolléganőmmel együtt állítottunk össze. Egyidejűleg a PPKE díszoklevelét is átadtam, dékánunk és a kuratórium elnökének aláírásával a következő szöveggel: „Díszoklevél Gugán Katalin részére, akit a ’Finnugor díj Vértes Edit emlékére’ alapítvány kuratóriuma a nyelvrokonaink kutatásában elért eredményei alapján a 2014. évi díj elnyerésére méltónak ítélt.”

Zaicz Gábor

Reply