Pusztay János: A komi nyelvű iskolai terminológiai szótárak néhány adata

A komi nyelvű iskolai terminológiai szótárak
néhány adata

 

A Finnugor Világ egy korábbi számában beszámoltam a NH-Collegium Fenno-Ugricum tevékenységéről (Pusztay 2013a), s ezen belül a Terminologia scholaris * Школьная терминология programról. Ennek lényege, hogy az öt nagy oroszországi finnugor nyelven (erza, komi, mari, moksa, udmurt) kidolgoztattuk 10 iskolai tantárgy szakszókincsét, hogy újra lehetővé váljon e tantárgyak anyanyelvű oktatása. Jelenleg is folyik a terminológiai kisszótárak elemzése. Eddig az erza, a moksa és a komi jelent meg (Pusztay 2013b, 2013c, 2014). A két mordvin nyelv iskolai terminológiai szótárai alapján végzett elemzés eredményéről, e nyelvek megújítását szorgalmazó kerekasztal-megbeszélésről szintén a Finnugor Világban számoltam be (Pusztay 2013d). Folytatva a sorozatot, ez alkalommal a komi terminológiai szótárak elemzésének néhány, a terminusok eredetére és szerkezetére vonatkozó adatát mutatom be.

A terminusok eredetük szerint

Tantárgy saját nyelvű nemzetközi (nk) nk > orosz orosz
nyelv (325 terminus) 61,2% 9,8% 11% 14%
irodalom (334) 47,9% 24,3% 5,7% 6,6%
történelem (447) 52,1% 17,4% 1,6% 10,1%
társadalomismeret (288) 75% 11,1% 2,4% 1%
földrajz (452) 54,4% 19% 2,4% 2,7%
biológia (397) 85% 7,1% 1,8% 2%
fizika (297) 36,7% 11,8% 1,7% 1%
kémia (325) 28% 21,5% 4,6% 4,9%
matematika (349) 28,7% 8,9% 0,3% 3,7%
informatika (263) 31,2% 31,6% 1,5% 4,2%

 

Az elenyésző maradék vegyes összetételű (pl. saját – orosz, saját – nemzetközi, orosz – nemzetközi stb.) szakkifejezés.

A terminusok szerkezetük szerint

A terminológusok véleménye szerint a nyelv gazdaságossága éppen a szakszókincs megalkotásában játszik nagy szerepet (Galinski–Cluver–Budin 1999:2209). Ennek értelmében minél közelebb van a szó/terminus arány az egyhez, annál sikeresebb a szakkifejezés (Hoffmann 1999:1542).

 

A tisztán komi terminusok alapján:

irodalom 1,3

nyelv 1,6

informatika 1,6

biológia 1,7

társadalomismeret 1,9

földrajz 1,9

kémia 1,9

történelem 2,1

fizika 2,1

matematika 2,2

 

Valamennyi terminus alapján:

irodalom 1,4

nyelv 1,6

biológia 1,7

informatika 1,7

társadalomismeret 1,8

földrajz 1,8

történelem 1,9

kémia 2,0

fizika 2,2

matematika 2,4

 

A tantárgyak sorrendje a saját nyelvű terminusok aránya szerint:

biológia 85%

társadalomismeret 75%

nyelv 61,2%

földrajz 54,4%

történelem 52,1%

irodalom 47,9%

fizika 36,7%

informatika 31,2%

matematika 28,7%

kémia 28%

 

A tantárgyak sorrendje a tisztán idegen eredetű terminusok aránya szerint:

biológia 11,2%

társadalomismeret 14,5%

fizika 18,3%

nyelv 19%

matematika 20,1%

történelem 20,9%

földrajz 26,5%

kémia 37,1%

irodalom 38,7%

informatika 42,9%

 

Vegyes összetételű terminusok anyanyelvű elemmel:

matematika 50,8%

fizika 43,5%

kémia 32,9%

informatika 22,9%

földrajz 18,4%

nyelv 18,1%

történelem 17,2%

irodalom 12,9%

társadalomismeret 10%

biológia 3,6%

 

A terminológia-alkotás elméleti és gyakorlati kérdéseit, az egyes finnugor nyelvekre vonatkozó adatok kiértékelését a még hiányzó két nyelv, a mari és az udmurt feldolgozása után egy összefoglaló kötetben tervezem tárgyalni.

Örömmel jelentem, hogy megkezdődött a Terminologia scholaris projekt megvalósításának második szakasza. A Magyar Nyelvstratégiai Intézet, ahogy az az alapító kormányhatározatban is megfogalmazódott, javaslatomnak megfelelően vállalja az oroszországi finnugor nyelveken írt – elektronikus – oktatási segédeszközök, tankönyvek kiadásának támogatását. Ezért köszönet illeti az intézet irányítóit. Az idő szűkössége ellenére még az idén három nyelven – komiul, mariul és udmurtul – megjelenik egy-egy tananyag, s a jövő évben terveink szerint nagyobb sebességre kapcsolunk. Ezáltal lehetővé válik – jó fél évszázaddal a nemzeti iskola rendszerének megszüntetése után – egyre több tantárgynak az anyanyelven való oktatása, s így hozzájárulhatunk ahhoz, hogy legalább a nagyobb lélekszámú finnugor közösségek nyelvei fennmaradjanak.

 

Irodalom

Galinski–Cluver–Budin (1999:2209): Galinski, Christian – de V. Cluver, August D. – Budin, Gerhard (1999): Terminologieplanung und Sprachplanung. – In: Hoffmann, Lothar – Kalverkämper, Hartwig – Wiegand, Herbert Ernst (Hrg.//Eds.): Fachsprachen // Languages for Special Purposes, 2. Halbband // Volume 2. de Gruyter, Berlin – New York, 2207-2215.

Hoffmann (1999:1542): Hoffmann, Lothar (1999): Die russischen Fachsprachen im 20. Jahrhundert und ihre Erforschung: eine Übersicht – In: Hoffmann, Lothar – Kalverkämper, Hartwig – Wiegand, Herbert Ernst (Hrg.//Eds.): Fachsprachen // Languages for Special Purposes, 2. Halbband // Volume 2. de Gruyter, Berlin – New York, 1532-1545.

Pusztay János (2013a): A Collegium Fenno-Ugricum. – Finnugor Világ XVIII/1:14-23.

Pusztay János (2013b): Анализ словарей школьной терминологии мокшанского языка. – Terminologia scholaris – Analysis. NH-Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytomaj 2013, 517

Pusztay János (2013c): Анализ словарей школьной терминологии эрзянского языка. – Terminologia scholaris – Analysis. NH-Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytomaj 2013, 538

Pusztay János (2013d): Kerekasztal a mordvin nyelv(ek) állapotáról. – Finnugor Világ 2013, XVIII/4:13-18.

Pusztay János (2014): Анализ словарей школьной терминологии коми языка. – Terminologia scholaris – Analysis. NH-Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytördemic 2014, 441.

 

Pusztay János

Reply