Pusztay János: A komi nyelvű iskolai terminológiai szótárak néhány adata
A komi nyelvű iskolai terminológiai szótárak
néhány adata
A Finnugor Világ egy korábbi számában beszámoltam a NH-Collegium Fenno-Ugricum tevékenységéről (Pusztay 2013a), s ezen belül a Terminologia scholaris * Школьная терминология programról. Ennek lényege, hogy az öt nagy oroszországi finnugor nyelven (erza, komi, mari, moksa, udmurt) kidolgoztattuk 10 iskolai tantárgy szakszókincsét, hogy újra lehetővé váljon e tantárgyak anyanyelvű oktatása. Jelenleg is folyik a terminológiai kisszótárak elemzése. Eddig az erza, a moksa és a komi jelent meg (Pusztay 2013b, 2013c, 2014). A két mordvin nyelv iskolai terminológiai szótárai alapján végzett elemzés eredményéről, e nyelvek megújítását szorgalmazó kerekasztal-megbeszélésről szintén a Finnugor Világban számoltam be (Pusztay 2013d). Folytatva a sorozatot, ez alkalommal a komi terminológiai szótárak elemzésének néhány, a terminusok eredetére és szerkezetére vonatkozó adatát mutatom be.
A terminusok eredetük szerint
Tantárgy | saját nyelvű | nemzetközi (nk) | nk > orosz | orosz |
nyelv (325 terminus) | 61,2% | 9,8% | 11% | 14% |
irodalom (334) | 47,9% | 24,3% | 5,7% | 6,6% |
történelem (447) | 52,1% | 17,4% | 1,6% | 10,1% |
társadalomismeret (288) | 75% | 11,1% | 2,4% | 1% |
földrajz (452) | 54,4% | 19% | 2,4% | 2,7% |
biológia (397) | 85% | 7,1% | 1,8% | 2% |
fizika (297) | 36,7% | 11,8% | 1,7% | 1% |
kémia (325) | 28% | 21,5% | 4,6% | 4,9% |
matematika (349) | 28,7% | 8,9% | 0,3% | 3,7% |
informatika (263) | 31,2% | 31,6% | 1,5% | 4,2% |
Az elenyésző maradék vegyes összetételű (pl. saját – orosz, saját – nemzetközi, orosz – nemzetközi stb.) szakkifejezés.
A terminusok szerkezetük szerint
A terminológusok véleménye szerint a nyelv gazdaságossága éppen a szakszókincs megalkotásában játszik nagy szerepet (Galinski–Cluver–Budin 1999:2209). Ennek értelmében minél közelebb van a szó/terminus arány az egyhez, annál sikeresebb a szakkifejezés (Hoffmann 1999:1542).
A tisztán komi terminusok alapján:
irodalom 1,3
nyelv 1,6
informatika 1,6
biológia 1,7
társadalomismeret 1,9
földrajz 1,9
kémia 1,9
történelem 2,1
fizika 2,1
matematika 2,2
Valamennyi terminus alapján:
irodalom 1,4
nyelv 1,6
biológia 1,7
informatika 1,7
társadalomismeret 1,8
földrajz 1,8
történelem 1,9
kémia 2,0
fizika 2,2
matematika 2,4
A tantárgyak sorrendje a saját nyelvű terminusok aránya szerint:
biológia 85%
társadalomismeret 75%
nyelv 61,2%
földrajz 54,4%
történelem 52,1%
irodalom 47,9%
fizika 36,7%
informatika 31,2%
matematika 28,7%
kémia 28%
A tantárgyak sorrendje a tisztán idegen eredetű terminusok aránya szerint:
biológia 11,2%
társadalomismeret 14,5%
fizika 18,3%
nyelv 19%
matematika 20,1%
történelem 20,9%
földrajz 26,5%
kémia 37,1%
irodalom 38,7%
informatika 42,9%
Vegyes összetételű terminusok anyanyelvű elemmel:
matematika 50,8%
fizika 43,5%
kémia 32,9%
informatika 22,9%
földrajz 18,4%
nyelv 18,1%
történelem 17,2%
irodalom 12,9%
társadalomismeret 10%
biológia 3,6%
A terminológia-alkotás elméleti és gyakorlati kérdéseit, az egyes finnugor nyelvekre vonatkozó adatok kiértékelését a még hiányzó két nyelv, a mari és az udmurt feldolgozása után egy összefoglaló kötetben tervezem tárgyalni.
Örömmel jelentem, hogy megkezdődött a Terminologia scholaris projekt megvalósításának második szakasza. A Magyar Nyelvstratégiai Intézet, ahogy az az alapító kormányhatározatban is megfogalmazódott, javaslatomnak megfelelően vállalja az oroszországi finnugor nyelveken írt – elektronikus – oktatási segédeszközök, tankönyvek kiadásának támogatását. Ezért köszönet illeti az intézet irányítóit. Az idő szűkössége ellenére még az idén három nyelven – komiul, mariul és udmurtul – megjelenik egy-egy tananyag, s a jövő évben terveink szerint nagyobb sebességre kapcsolunk. Ezáltal lehetővé válik – jó fél évszázaddal a nemzeti iskola rendszerének megszüntetése után – egyre több tantárgynak az anyanyelven való oktatása, s így hozzájárulhatunk ahhoz, hogy legalább a nagyobb lélekszámú finnugor közösségek nyelvei fennmaradjanak.
Irodalom
Galinski–Cluver–Budin (1999:2209): Galinski, Christian – de V. Cluver, August D. – Budin, Gerhard (1999): Terminologieplanung und Sprachplanung. – In: Hoffmann, Lothar – Kalverkämper, Hartwig – Wiegand, Herbert Ernst (Hrg.//Eds.): Fachsprachen // Languages for Special Purposes, 2. Halbband // Volume 2. de Gruyter, Berlin – New York, 2207-2215.
Hoffmann (1999:1542): Hoffmann, Lothar (1999): Die russischen Fachsprachen im 20. Jahrhundert und ihre Erforschung: eine Übersicht – In: Hoffmann, Lothar – Kalverkämper, Hartwig – Wiegand, Herbert Ernst (Hrg.//Eds.): Fachsprachen // Languages for Special Purposes, 2. Halbband // Volume 2. de Gruyter, Berlin – New York, 1532-1545.
Pusztay János (2013a): A Collegium Fenno-Ugricum. – Finnugor Világ XVIII/1:14-23.
Pusztay János (2013b): Анализ словарей школьной терминологии мокшанского языка. – Terminologia scholaris – Analysis. NH-Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytomaj 2013, 517
Pusztay János (2013c): Анализ словарей школьной терминологии эрзянского языка. – Terminologia scholaris – Analysis. NH-Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytomaj 2013, 538
Pusztay János (2013d): Kerekasztal a mordvin nyelv(ek) állapotáról. – Finnugor Világ 2013, XVIII/4:13-18.
Pusztay János (2014): Анализ словарей школьной терминологии коми языка. – Terminologia scholaris – Analysis. NH-Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytördemic 2014, 441.
Pusztay János
- Domokos Johanna: Az uráli irodalmakkal egy multikulturális világ-/irodalom felé
- F. Gulyás Nikolett ‒ Németh Szilvia: Terepmunka a mocsárban