Csúcs Sándor: Kedves Olvasóink!

Kedves Olvasóink!

Társaságunk idén október 17-én ünnepelte a Rokon Népek Napját. A Magyar Írószövetséggel és a Finnugor Világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezetével közösen rendezett ünnepségen Pusztay János professzor, a Finnugor Írószövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, melyet teljes terjedelmében olvashatnak a következő oldalakon. Ezután került sor rajzpályázatunk eredményhirdetésére. Erről Sipos Mária számol be Krónika rovatunkban. Heini Lehtonen az ELTE finn lektora finn népdalokat adott elő, sőt egyre meg is tanította a lelkes közönséget. Az ünnepség a rajzpályázatra érkezett művek megtekintésével és a pesti Finn Pékség finomságainak megkóstolásával zárult. Mindez az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban történt. Köszönet az intézmény vezetőinek és munkatársainak a segítségért és az együttműködésért.

Itt számolok be egy kevéssel lapzárta előtt (november 25-én) lezajlott könyvbemutatóról is, amelyre az ELTE és a Napkút Kiadó hívta meg az érdeklődőket az ELTE Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárába. A rendezvényen Anssi Halmesvirta, Kedves rokonok, Magyarország és Finnország 1920–1945 c. kötetét mutatták be a szerző jelenlétében. A könyvet Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA tagja és Varga Zsuzsanna az ELTE habilitált egyetemi docense mutatta be.

A könyv részletes ismertetésére egy későbbi számunkban visszatérünk. Itt most a szerzőről ejtenénk néhány szót. Anssi Halmesvirta, mint azt Romsics professzor szavaiból megtudtuk, 1956-ban született. 1983-ban szerzett diplomát, majd a Sussexi Egyetemen doktori fokozatot. Eszmetörténettel, valamint Anglia és Magyarország 1800 és 2000 közötti politikai történetével foglalkozik. A Jyväskyläi Egyetem professzora, az ott működő Hungarológiai Központ oktatója. 1991 óta húsz doktorandusz témavezetője volt. Jelenleg Bíbó István tevékenységével foglalkozik.

Halmesvirta jól beszél magyarul, gyakran járt hazánkban és jó személyes kapcsolatokat ápol magyar kollégáival. Ő szerkesztette és részben írta a Finnország története (Debrecen, 2001.) c. kötetet. Munkásságából feltétlenül meg kell említeni a Kádár’s Hungary – Kekkonen’s Finland c. monográfiát (Jyväskylä, 2002).

Romsics professzor szép szavakkal méltatta a könyvet, Varga Zsuzsanna felhívta a figyelmet a kötet gazdag forrásanyagára és azt javasolta, hogy a Magyar–Finn Társaság vidéki szervezeteiben tartsanak előadásokat a kötet témájából.

Maga a szerző a forráskutatás során gyűjtött ritka és érdekes fotókkal örvendeztette meg a megjelenteket és valódi finn lakkalikőrrel (lakka = a Lappföldön vadon növő mocsári hamvas szeder) jutalmazta érdeklődésünket.

 

Csúcs Sándor

 

Reply