Heltai Borbála Éva: Kutatói beszámoló Geresdlakról, a magyarországi „finn faluról”
Kutatói beszámoló Geresdlakról, a magyarországi „finn faluról”[1]
Bevezetés
Napjainkban a szabad és gyors utazási lehetőségek, a folyamatos technikai fejlődés már nem csupán a migránsokat tömegesen befogadó európai nagyvárosokban, hanem kisebb közösségekben is új nyelvi-társadalmi jelenségekhez vezetnek. Jó példája ennek a Baranya megyei német nemzetiségű Geresdlak települése. A 850 fős faluban ugyanis az elmúlt 15 évben finnek vásároltak meg házakat, és szezonális jelleggel évről évre visszatérnek a faluba.
A településen 2009 óta végzek szociolingvisztikai kutatásokat. Kutatásaim fő célja, hogy nyomon kövessem a közösség nyelvhasználati gyakorlatait, a többnyelvűség mindennapi megjelenési formáit, valamint azt, hogy miként hatnak a közösségben zajló változások a helybeliek nyelvi vélekedéseire és a faluról alkotott elgondolásaikra. Terepmunkáim során interjúkat készítek a helybeliekkel. Ilyenkor a nyelvhasználati gyakorlatok, nyelvi tájkép kérdéseiről, a többnyelvűségről alkotott vélekedésekről, a nyelvekhez fűződő ideológiákról, a közösség kapcsolati hálójáról, kulturális életéről, a közösségi tanulás formáiról beszélgetünk az adatközlőkkel. Az interjúkészítés mellett folyamatosan írásbeli nyelvi anyagot, nyelvhasználati naplókat is gyűjtök, hangfelvételeket készítek, és dokumentálom a nyelvi tájkép változásait.
A következőkben a település történetének és jelenlegi mindennapjainak rövid ismertetése után a közösség nyelvhasználatáról és kulturális életéről gyűjtött tapasztalataimat foglalom össze.
Falutörténet
Geresdlak két, korábban önálló település, Geresd és Püspöklak 1968-as összevonásával alakult ki. Ezekhez csatlakozik harmadik településrészként az egykori puszta, Kisgeresd. A németek betelepítésére a területre a 18. században került sor. A nagyobb település, Püspöklak szinte kizárólag német lakosságú lett, míg a Geresden élő családok között magasabb volt a magyarok száma. A letelepülők katolikus vallású parasztok voltak, akik földműveléssel, gazdálkodással kezdtek foglalkozni. Az adatközlők elbeszélései, illetve a különböző feljegyzések, népszámlálások alapján a magyar családok később sem olvadtak be a németek közé. Mivel a két település német nyelvjárása az adatközlők beszámolói szerint nem egységes, feltételezhető, hogy a betelepülők nem egyetlen területről érkeztek. Legvalószínűbb, hogy a helyi nyelvváltozatoknak a fuldai nyelvjárás az alapja. A 18. század végén mind Lakon, mind Geresden egy-egy cigány család is élt.
A település központjától mintegy 2 km-re fekvő Kisgeresd a 18. században alakult ki, uradalmi cselédek házaiból. Lakossága német nemzetiségű zsellérekből, majd napszámosokból állt. Ez a településrész, ahol alig több mint húsz ingatlan található, az utóbbi néhány évben indult ismét virágzásnak. Néhány fiatal család, illetve városlakó költözött az idilli területen fekvő minitelepülésre. Egy középkorú férfi a következőképpen számolt be kisgeresdi mindennapjairól: „Én magunknak, a lányomnak, a fiamnak itt vettem házat, csináltunk egy közösségi házat is. (…) Én nagyon boldog vagyok, hogy itt élek, igazán különlegesen jól eső érzés, hogy unokáimnak, a családnak gyakorlatilag abszolút bio élelmiszerhátteret biztosítok. Növényeket, tehát kertet művelünk, (…) aztán állatokat tartunk. A húsigényt azt innen elégítjük ki, nem veszünk boltban, és tehát egy ilyen egészséges, természetes környezetben élünk, ami én azt hiszem, hogy a mai világban már egy különleges szerencse.”
A két egykori településrész máig sem nőtt össze teljesen, mindkettőnek saját temploma és temetője van. A mindennapi élet főbb színterei, a hivatal, az iskola és az óvoda, a posta, a bank, az orvosi rendelő, a gyógyszertár az egykori püspöklaki részen találhatók. A két településrész kulturális és közösségi élete is némiképp elkülönül, mindkét részen működik kórus és saját tájházat is kialakítottak.
Hasonlóan más magyarországi német nemzetiségű településekhez, a német nyelvhasználat Geresdlakon is a második világháborút követően kezdett visszaszorulni a privát szférába. Ekkor magyar nyelvű telepesek is kerültek a faluba. A hagyományápolás aztán a ’80-as években kezdett felélénkülni, például sikeres tánccsoportot alakításával. Az egykor Németországba kényszerültek közül többen visszavásárolták házaikat, illetve ezzel párhuzamosan mind több német állampolgár vásárolt nyaralót a településen. Néhány német család végleg a településre költözött, de napjainkban a nyaralóként használt házakat egyre kevésbé látogatják, hiszen a tulajdonosok idősödnek, gyermekeik pedig már kevésbé érdeklődnek Magyarország iránt.
Ma a közösségre generációspecifikus nyelvtudás jellemző. Az idősek kétnyelvűek, a magyaron kívül egymás között, illetve szűk családi körben még használják a helyi német nyelvjárást is. A középkorúak is megértik a nyelvjárást, és az idősekkel történő kommunikáció során még használják is azt. Ők azonban már sokszor olyan nyelvváltozatokat használnak, amelyek közelebb állnak az iskolában vagy német nyelvterületen tanult változatokhoz. A fiatal korosztályban már igen ritkának számít a német nyelvjárási tudás, azonban az irodalmi német nyelv bizonyos mértékű ismerete általánosnak mondható.
A településen cigány lakosság is él. Ők az elmúlt 15 évben kerültek a faluba, környező városokból, de távolabbi helyekről is. Az adatközlők elmondása alapján az idősebb korosztály tagjai ismernek egy vagy akár több cigány nyelvváltozatot is, de használatuk a mindennapokban a beszámolók alapján ritkaságnak számít.
A településen már igen korán működött iskola, az oktatás tannyelve a 19. század harmadik harmadáig elsősorban a német volt. Ma az általános iskolában és az óvodában nyelvoktató német nemzetiségi oktatás folyik. Az óvodában a gyerekek német mondókákat, alapvető ismereteket sajátítanak el, illetve a napi rutin egy része német nyelven zajlik. Az iskolában heti öt órában tanulják a német nyelvet, ebből heti egyszer a magyarországi németség szokásaival, történetével ismerkednek. Mind az általános iskolában, mind az óvodában nagyon alacsony azon gyerekek száma, akik otthon még találkoznak a német nyelvvel, a német nemzetiségi családokból érkező gyerekek mellett igen magas a magyar és a cigány származásúak aránya is. Mind az iskolával, mind az önkormányzattal szorosan együttműködik a német nemzetiségű önkormányzat is, pályázatok benyújtásával, illetve a kulturális élet szervezésében.
Finnek – turisták vagy migránsok?
A település nyelvi és kulturális sokszínűségét a finnek megjelenése tovább fokozta. Az első házat 2001-ben vette meg egy nyugdíjas házaspár Joensuuból. A házaspár férfi tagja egy barátjának keresett Magyarországon nyaralót, de a kiszemelt házat végül ő maga vásárolta meg. Ezt követően az ő rokonaik, ismerőseik vásároltak házakat, majd a folyamat láncreakciószerűen folytatódott. Később újsághirdetések és a faluról megjelent újságcikkek hatására is érkeztek újabb vásárlók. Ma a településen 19 háznak van finn tulajdonosa.
Az észak-európai állampolgárok effajta szezonális mozgása nem új jelenség. A külföldi házvásárlások elsődleges motivációja a délebbi területek kellemes éghajlata. A finn turistáknak Spanyolország már a ’60-as években kedvelt célpontjuk volt. Napjainkban a spanyolországi finnek lakta településeken, mint Fuengirola vagy Los Pacos nyomtatott finn nyelvű sajtótermékek jelennek meg, finn nyelvű szolgáltatások (boltok, iskolák), egyházi gyülekezetek és civil szervezetek működnek. Évente körülbelül 20.000 költöző madár tölti a téli időszakot a spanyol tengerparton, illetve mintegy pár ezer finn állampolgár végleg Spanyolországba költözött.
A geresdlaki finnekre jellemző mozgás a Spanyolországban is tapasztalható szezonális migráció és a hagyományos értelemben vett turizmus között helyezkedik el. A falubeli finnek a magyarországi házvásárlással autentikus környezetben eltöltött kikapcsolódást keresnek, amely eltér a tömegturizmus kínálta lehetőségektől. Legtöbbjük ugyanakkor csak szabadságát tölti a faluban, és nem költözik hónapokra Magyarországra. Az elsődleges ok, amiért éppen ezt a települést választják a finnek, Magyarország jó klímája. Ezen kívül fontos az is, hogy a település nagyon jó helyen fekszik. Egyrészt a közelben több nagyobb város is van, amelyek kulturális élményeket is kínálnak, másrészt pedig Magyarországról hamar eljuthatnak a horvát tengerpartra vagy éppen Ausztriába. Döntő szempontnak tartják a helybeliek nyitottságát és kedvességét, illetve a már régebb óta a faluban lévő finnek pozitív tapasztalatait. Természetesen a – Spanyolországhoz vagy Portugáliához képest – kedvező árfekvés is fontos szempont a házvásárlásnál. Egy középkorú házaspár a következőképpen foglalta össze házvásárlásuk motivációit:
- Szerintem három vagy négy oka van. Először is a meleg idő, aztán ez a nyugalom itt a faluban, aztán a szép természet és a kedves emberek.
- És a falu is szép, rendezett és szép. És valahogyan megbízható és biztonságos.
- Aztán valószínűleg az is számít, hogy ide valahogy biztonságosabb jönni, mint egy olyan faluba, ahol mi lennénk az egyetlen finn család, és ráadásul a nyelvet sem beszéljük.
- Illetve ezek a házak meglehetősen olcsók. Egy egészen nagy családi házat vehetsz és aztán fel is újíthatod, és sokkal olcsóbb, mint Finnországban egy egyszobás kis lakás.
Életkorukat tekintve a finn háztulajdonosok vegyes csoportot alkotnak. Többségük még aktív korú, akik általában házastársukkal a nyári hónapokban néhány hétre érkeznek a faluba. A nyári szünidő alatt a gyerekek és az unokák is sokszor előfordulnak a településen. A nyugdíjasok többször és hosszabb időre, 1-2 hónapra, és általában a tavaszi, illetve az őszi hónapokban érkeznek a faluba. Egy háztulajdonos pedig végleg a faluba költözött.
Bizonyos mértékben valamennyi finn igyekszik kapcsolatot teremteni a helybeliekkel, és ez döntően megkülönbözteti őket a frekventált üdülőövezetekbe érkező turistáktól. Ugyanakkor a geresdlaki finnek sem egyforma elvárásokkal és célokkal érkeznek a településre. Azok, akik még Finnországban dolgoznak, inkább a hagyományos értelemben vett nyaralásukat töltik a településen, aminek segítségével kiszakadhatnak otthoni környezetükből. Mások, elsősorban az idősebb generáció néhány képviselője igyekszik minél inkább integrálódni a falu életébe, részt vesz a helyi eseményeken, széles baráti és ismeretségi körrel rendelkezik, sőt, aktívan formálja a közösségi életet is. Ugyanakkor szinte valamennyi finn adatközlő elmondta, hogy a magyarországi időtöltésük nem helyettesíti a tóparti finnországi nyaralójukban, a mökkiben eltöltött nyári heteket.
Többnyelvűség a mindennapokban
A finnek elsősorban azokkal a helybeliekkel tartják rendszeresen a kapcsolatot, akik segítenek házaik rendben tartásában olyankor, amikor ők maguk Finnországban vannak. Ezekkel a személyekkel rendszeresen összejárnak, az interneten pedig egész évbenkapcsolatban vannak. Legtöbben közvetlen szomszédjaikkal szintén szoros, baráti kapcsolatban állnak. Ezen kívül általában a mindennapi tevékenységek során, a boltban, az utcán séta közben, az ebédlőben vagy valamilyen falubeli eseményen adódik lehetőség a beszélgetésre. Egy-egy közös szaunázásra, vacsorára egymást is vendégül látják a finnek, illetve gyakran együtt sportolnak.
Mivel a finnek közül többen – főként az idősebbek – tudnak valamilyen mértékben németül, a helybeliek és a finnek közötti beszélgetések elsősorban németül zajlanak. Ugyanakkor a helyi német nyelvjárás megértése sokszor nehézséget jelent a finneknek, így a helybeliek igyekeznek a német köznyelvhez közelebbi változatot használni. A mindennapi kapcsolattartáson keresztül mind a finnek, mind a finnekkel szoros kapcsolatot ápoló helybeliek szert tesznek némi nyelvtudásra. A helyiek a gyümölcsök, zöldségek, a finnek pedig a borászkodás és a konyhakultúra elnevezéseit ismerik meg a leghamarabb. A mindennapokban zajló nyelvtanulás egy szemléletes példája a presszó tulajdonosának finn szótárfüzete, amelybe a presszóba betérő finnek hasznos vagy éppen humoros kifejezéseket írnak be (KÉP 1). Ennek köszönhetően a tulajdonos a német mellett már finnül is ki tudja szolgálni vendégeit.
A spontán nyelvtanulás mellett tudatos tanulási formákkal is találkozunk a közösségben. A finnek közül többen járnak a téli hónapokban magyar nyelvtanfolyamra, illetve – főként a nyugdíjas korúak közül – többen rendszeresen otthon is, nyelvkönyvek segítségével tanulnak magyarul. Olyan házaspárral is beszélgettem, aki Finnországban a téli hónapokban német tanfolyamra iratkozott be. Meglátásuk szerint ugyanis németül svéd ismereteiknek köszönhetően könnyebben tanulnak meg, illetve a némettudásnak máshol is hasznát vehetik. Néhány finn háztulajdonos olyan jól megtanult már magyarul, hogy szinte csak magyarul kommunikál a faluban. A finnek magyartanulási szándékát a helybeliek igen nagyra értékelik, ez pedig vélhetően pozitívan formálja nyelvtanulásról alkotott elgondolásaikat is.
De nem csak a finnek tanulnak magyarul, hanem a helybeliek is ismerkednek a finn nyelvvel. Terepmunkáim alatt többször is tartottam az érdeklődőknek néhány hetes finn nyelvtanfolyamot. A tanfolyamra általában tízen, elsősorban olyanok jártak, akik szoros kapcsolatban vannak a finnekkel, és alapvető ismereteket szerettek volna elsajátítani. 2013 tavaszán egy három hónapos, heti háromszor három órás nyelvtanfolyam is zajlott a faluban, Európai Uniós támogatással. A tanfolyamra tízen jártak, főként olyanok, akik munkájuk során kerülnek kapcsolatba a falubeli finnekkel, így az önkormányzat munkatársai, az orvos vagy a fodrász. Részt vettek a tanfolyamon az óvoda pedagógusai is, akik rendszeresen tanulnak a gyerekekkel finn dalokat. Néhány olyan érdeklődő is járt a tanfolyamra, akik semmilyen kapcsolatban nem állnak a helybeli finnekkel, csupán kedvtelésből vágtak neki a nyelvtanulásnak.
A közösség újfajta többnyelvűsége egyre inkább szembeötlik a település utcáin sétálva is. A német nyelvű feliratok már régóta az utcakép részét képezik, az egyházi élethez kapcsolódó színtereken, például szobrokon, kereszteken, valamint a hivatali élet színterein, így az önkormányzat épületén vagy az iskolán már megszokottak a német vagy magyar-német kétnyelvű feliratok. Újabban a kulturális élet színterein is aktívan jelen van a német nyelv, például a tájházhoz és a különböző kiállításokhoz magyar és német nyelvű útbaigazító táblák jelzik az irányt, a kiállításokon német nyelvű ismertetőt olvashatnak a látogatók. Így a német szimbolikus szerepén túl gyakorlati, információnyújtó funkcióit is ellát. Az utóbbi néhány évben a német funkcióbővülése mellett finn feliratok is megjelentek a faluban, amelyeknek elsődlegesen szimbolikus szerepük van. Találkozhatunk a faluban magyar-finn kétnyelvű utcatáblával, magyar-német-finn háromnyelvű kereskedelmi felirattal (KÉP 2), illetve magánházakon akár finn egynyelvű hirdetéssel is. A kulturális eseményekre egyre többször háromnyelvű meghívó készül, ami a köztereken is kifüggesztésre kerül. A falu határában egy óriásplakát méretű táblán három nyelven, a falu szimbolikus jelmondatával (Együtt vagyunk sikeresek!) búcsúznak az útnak indulótól. Szintén három nyelven szerepel a jelmondat a 2013 végén átadott, fából készült kilátón is.
Kulturális élet
Geresdlakon aktív kulturális és közösségi élet zajlik. Adatközlőim benyomása alapján ez elsősorban nem a finnek miatt van így, hanem a falu vezetésének, illetve annak a néhány falubelinek köszönhető, akik célul tűzték ki a helyi hagyományok ápolását és fáradhatatlanul szervezik a legkülönbözőbb kiállításokat, rendezvényeket. A rendezvények szervezését elsősorban az önkormányzat, illetve a német kisebbségi önkormányzat tagjai végzik. A finnek érdeklődése és részvétele a rendezvényeken fokozza az események sokszínűségét, illetve több, kifejezetten a finnekhez kötődő rendezvényre és kiállításra került már sor a faluban.
A közösségi életet két főbb eseménykör szervezi. Egyrészt a faluban rendszeresen új kiállításokat nyitnak meg. Ezek többsége valamilyen kézimunka-gyűjteményt mutat be, amelyekhez a falubeliek adományozzák a régi hímzéseket, törölközőket, pólyákat, komatálakat. Egy-egy kiállításon több száz egyedi munka gyűlik össze, és szinte valamennyin német nyelvű felirat szerepel (KÉP 3). 2013 nyarán egy olyan kiállítást is berendeztek, amelyik a faluba került felvidékiek kézimunkáit, illetve történetét mutatja be. Az effajta kiállítások az idősebb korosztály tagjai számára nyújtanak lehetőséget ahhoz, hogy a közösség aktív tagjai maradjanak és a régmúlt, már a szekrényekben porosodó tárgyaiknak új célú hasznosításával megbecsülést kapjanak. Emellett pedig ezek a kiállítások a faluba irányuló turizmust is elősegítik, hiszen a nagyobb rendezvények idején látnivalót kínálnak a faluba látogatóknak. Rendszeresen jönnek megnézni a tájházat és a kiállításokat környékbeli iskolai csoportok és német nemzetiségű települések küldöttségei. A falu tájházát is a helyiek adományaiból rendezték be, és folyamatosan gondot fordítanak karbantartására, valamint a bővítésére is.
A kézimunka-kiállítások mellett az adventi időszakban mézeskalács-kiállítás nyílik. A kiállításra saját házaikat készítik el mézeskalácsból a falubeliek. Ez a fiatalabb korosztályt, illetve a finneket is aktív részvételre buzdítja. A falu galériájában, a Koffán-házban is időszakos kiállításokat lehet megtekinteni. Jelenleg éppen tűzzománc-alkotások láthatók, de volt már korábban Kalevala-témájú kiállítás is.
A kiállítások mellett évente megrendeznek különböző fesztiválokat is, amelyeknek a megszervezése számos alkalmat teremt a csapatmunkára. Ilyen rendezvény farsangkor a svábbál, tavasszal a borverseny, a majális, nyár végén a pincefesztivál, ősszel a szüret, valamint az év legnagyobb eseménye az októberi Gőzgombóc Fesztivál. Az első fesztivált 2006-ban szervezték meg. A cél kifejezetten a helyi szokások, és főként a hagyományos sváb étel, a gőzgombóc készítésének és ízvilágának a felelevenítése volt. A fesztiválra ezután minden évben egyre több vendég érkezett, 2013-ban már 5000 résztvevő volt. Délelőtt a főzőversenyen elkészült gombócokat lehet megkóstolni, a délután pedig kulturális műsorokban gazdag. 2013-ban az osztrák testvértelepülés csapatai mellett két finn csapat is részt vett a versenyen, ők jellegzetes finn ételek és italok készítésével. Az egyik csapatot a helybeli finnek alkották, a másikat pedig a finn testvértelepülésekről érkező küldöttség.
Az elmúlt években több egyéb, finn vonatkozású kulturális eseményre is sor került a faluban. Így például fellépett már a településen az ismert Cantores Minores kórus és Sari Kaasinen kanteleművész, de a finn Joulupukki is volt már vendég a falu iskolájában. Jelenleg 2014 tavaszára a Pécsi Finn-Magyar Társasággal együttműködésben szerveznek egy nagyszabású jótékonyságú koncertet finn művészekkel a pécsi bazilikában. Ennek célja – a társaság 40 éves évfordulójának ünneplése mellett – az, hogy a falu kritikus állapotban lévő templomának felújítására gyűjtsenek adományokat.
Mindennapi tapasztalatcsere
Amikor a finnek a faluban tartózkodnak, szívesen részt vesznek az aktuális rendezvényeken. De a hivatalos események mellett a finnek és a helyiek egymás megismerésével a mindennapokban is folyamatosan új kulturális ismeretekre, tapasztalatokra tesznek szert. A finnek igyekeznek a szőlőtermelés, borkészítés fortélyaival megismerkedni, többen pincét is vásároltak már. A helybeliek számára pedig elsősorban a finnek egészséges életmódja, gyakori sétáik és sportolási szokásaik feltűnőek. Az adatközlők elmondása szerint, főként a téli hónapokban, a helybeliek is rendszeresen járnak már gyalogolni. Többen megjegyezték azt is, hogy az idősebb finnek is igen aktív életmódot folytatnak, és hogy sokkal pozitívabb jövőképük van, mint a helybelieknek.
A kulturális tapasztalatok megosztásának egyik érdekes helye a finnek által létrehozott internetes közösségi portál. A finnek itt saját csoportot alakítottak, ahol informálják egymást az aktuális eseményekről, és olykor egy-egy helybeli is bekapcsolódik a társalgásba. Ezek a hosszabb-rövidebb társalgások jó példái annak, hogy a résztvevők töredezett nyelvi kompetenciáiból, egymás folyamatos segítésével hogyan bontakozik ki egy többnyelvű beszélgetés, amelyben a nyelven kívüli eszközök, fényképek, emotikonok és közös mindennapi tapasztalatok is fontos szerephez jutnak. Tavaly ősszel például egy szőlőfürtöket ábrázoló fényképet rakott fel az egyik finn, azzal a kérdéssek, hogy vajon ehető növényről van-e szó (KÉP 4). Ezután a következő társalgás zajlott le:
finn 1: Liekö nämä syötäviä? Ovat ehkä seljan marjoja?
finn2: kökeny
magyar: Szőlő, olyan mint a kökény.
finn2: igen, nagyobb az levelek
finn3: Oikea villi viini. Makeita syötäviä marjoja.
Ez a néhány sor egyrészt jól mutatja, hogy a finnek közül néhányan már igen jól tudnak magyarul, és tudásukat aktívan és szívesen használják is, még olyan nyilvános fórumokon is, mint egy internetes közösségi oldal. Ez a nyitottság és a tudás szükségletek szerinti alkalmazása a szóbeli kommunikációra is igen jellemző. A második finn beszélő a végén finnül is összefoglalja a tudnivalókat, vélhetően abból a célból, hogy az oldalt olvasó többi, magyarul nem tudó finn számára is érthető legyen. Másrészt ez a rövidke társalgás a közösségben zajló mindennapi tanulásnak, kulturális tapasztalatcserének is példája.
Falufejlesztés és közösségépítés
A kulturális élet eseményein túl a geresdlaki közösség igyekszik aktívan kihasználni adottságait és lehetőségeit a falu fejlesztése és a jövő pozitív formálása céljából. 2009 óta Geresdlak három kisebb kelet-karéliai finn településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot (Kiihtelysvaara, Raatevaara, Uskali). A finn települések egyesülete 2013-ban egy olyan Leader-pályázatot nyert el, amelynek segítségével a finn testvértelepülések képviselői, illetve a geresdlakiak is három-három alkalommal tehetnek látogatást egymásnál. A pályázatnak köszönhetően a kapcsolattartás a finnekkel igen aktív. Az utakon körülbelül 10 fős csoportok vehetnek részt. A legutóbbi finnországi út során a geresdlakiak például számos egyéb kulturális program mellett a gumicsizmahajítás sportágával ismerkedtek. Ennek előreláthatólag folytatása is lesz, hiszen 2014 majálisára a finn testvértelepülésekkel közösen egy nemzetközi extrém sportverseny megszervezését tervezi a falu.
Az önkormányzat és a német nemzetiségi önkormányzat különböző pályázati lehetőségekkel is él. 2013 őszén egy egyéves Leader-pályázat indult el, melynek keretében a helyieknek lehetőségük nyílik hetente kétszer falun belül sportolásra, valamint különböző egészségmegőrző előadások meghallgatására is. Pályázati támogatással készült el a falu kilátója, illetve számos infrastrukturális fejlesztés is.
Több ízben előfordult már, hogy a falubeliek közösen tettek rendbe egy-egy teret vagy utcát a faluban. Ezeken az eseményeken a finnek is részt vesznek, amit a helyiek nagyra értékelnek. Általában véve a helyiek nagyon örülnek annak, hogy a finnek rendbehozzák a portákat, sokat javítva ezzel az utcaképen. Pozitívan beszéltek az adatközlők arról is, hogy a finnek a kertekben, illetve a házak előtt lévő gyümölcsfák terméseit mindig szorgalmasan hasznosítják.
Az aktív kulturális életnek, a finnek jelenlétének, illetve a finn nyelvtanfolyam hírének köszönhetően a média is érdeklődik a település iránt. Több újságcikk és televíziós riport készült a faluról, mind Magyarországon, mind Finnországban. A helybeliek általában örülnek ezeknek a médiamegjelenéseknek, és remélik, hogy pozitív hatásuk van a házvásárlásokra, illetve a faluba irányuló turizmusra. Ugyanakkor az interjúalanyok többsége nem hitt abban, hogy a falusi turizmus Geresdlakon komolyabb formában beindulhatna, vélekedésük szerint a falu ehhez egyelőre nem kínál elegendő kikapcsolódási lehetőséget. A helybeli finnek pozitívan fogadják az újságírókat, és a falu fejlődése szempontjából, illetve a helybeliek megélhetési lehetőségeinek javítása szempontjából örülnének a turisztikai fejlődésnek is, ugyanakkor nem szeretnék, ha emiatt a falu arculata vagy mindennapjai megváltoznának.
Összegzésként
Geresdlak sokszínű közösségében több olyan változás zajlik, amelyek nem csupán a nyelvészeti kutatások számára, hanem a szociológia, antropológia, földrajz, pedagógia számára is izgalmas kutatási kérdéseket jelentenek. Számos olyan erőforrás áll a közösség rendelkezésére, amelyek kihasználásával pozitívan alakítható a települése helyzete. Ilyen a nyelvtudás, az emberek nyitottsága a kulturális értékek és az új tapasztalatok iránt, a sűrű kapcsolati háló, a tettrekészség vagy éppen a falu remek fekvése és környezeti adottságai. A finn házvásárlók rövidtávon több pozitív folyamatot indítottak el a közösségben. Rendbeteszik az üresen álló házakat, új szemléletmódot és életvitelbeli szokásokat adnak át a helybelieknek. Jelenlétük és aktív érdeklődésük a helyi kultúra iránt a helybeliek vélekedéseit is pozitívan formálja saját mindennapjaikról, közösségük értékeiről. Ugyanakkor a munkahelyek hiánya, az idősödő lakosság, a szociális problémák, a cigány lakosság elszigeteltsége mindennapi konfliktusok forrásai.
Az, hogy hosszabb távon hogyan alakulnak a közösség mindennapjai, és ebben milyen szerepük lehet a finneknek, számos tényezőn múlik. Az adatközlők egy része úgy véli, hogy a finnek házvásárlási hulláma csupán átmeneti jelenség, és hasonlóan a rendszerváltás körüli német betelepülési hullámhoz, le fog csengeni. Azon helybeliek többsége, akikkel beszélgettem, mindenképpen pozitív és egzotikus jelenségnek tarja a finnek megjelenését, de a lakosság gyarapodása és a munkahely-teremtési lehetőségek szempontjából nem tartja jelentősnek. A faluban tapasztalható közösségi élet ugyanakkor arról árulkodik, hogy a közösség számos tagja él az őt körülvevő nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeivel, és mindennapi életében vagy munkája során igyekszik hasznosítani tapasztalatait. Az, hogy a közösség megfogalmaz-e valamilyen hosszabb távú, a finnek jelenlétéből és a kultúrák egymás mellett éléséből adódó fejlesztési célt, és ahhoz megtalálja-e a szükséges eszközöket, ezután fog eldőlni. Addig is érdemes a tapasztalható folyamatokat tudományos igénnyel nyomon követni és leírni, hiszen a pozitív példák és gyakorlatok így válnak más közösségek számára is elérhetővé.
[1] A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Heltai Borbála Éva