Dyekiss Virág: Beszámoló a Finnugor Írókongresszusról. (Szalehard, 2013. november 27-29.)
Beszámoló a Finnugor Írókongresszusról
(Szalehard, 2013. november 27-29.)
November 26.-án éjjel indult el a négytagú magyar delegáció Szalehardba, az északi sarkkörön fekvő legnagyobb oroszországi városba, hogy részt vegyen az ott megrendezett Finnugor Írókongresszuson. A delegáció tagjai Babus Antal, Berg Judit, Csender Levente és Dyekiss Virág voltak. Babus Antal oroszul kitűnően beszélő orosz-magyar irodalomtörténész, valamint az MTA Kézirat- és Régikönyvgyűjteményének osztályvezetője, Berg Judit József Attila-díjas gyermekíró, 40 önálló kötet szerzője, Csender Levente Erdélyből származó novellaíró és a Magyar Napló szerkesztője és Dyekiss Virág folklorista voltak. Moszkvában a repülőtéren fogadott minket a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet munkatársa, aki nagyon segítőkészen még vissza is vitte a delegáció két tagját az Intézetbe, amikor kiderült, hogy az ajándékba szánt Berg Judit-könyvek a könyvtárban maradtak. E könyvek nagyon fontosnak bizonyultak, ugyanis Berg Judit leghíresebb könyve, a Rumini 2013-ban orosz nyelven is megjelent (Приключения озорного мышонка címmel), s a KompaszGid kiadó jóvoltából harminc példányt magunkkal vihettünk Szalehardba.
Érkezésünket követően vendéglátóink azonnal az északi sarkkörhöz vittek minket, s a helyi nemzetiségek köszöntő énekeit és szavait követően ünnepélyesen átléptük a sarkkört. Ezután a helyi múzeumba mentünk, s míg az Elnökség megtartotta első ülését, a kongresszus résztvevői megtekintették a múzeum tárlatát, mely a helyi néprajzi és biológiai, őslénytani jellegzetességeket mutatta be. A legérdekesebb talán a nemrég felfedezett, jégben mumifikálódott mamutbébi volt. Az Elnökség ülését Arvo Valton észt költő, a Kongresszus egyik alapítója vezette, aki elmondta, hogy Kari Sallamaa lemondása miatt új elnököt fog választani a Kongresszus. Köszöntötte és számba vette a jelenlévőket, bár sajnos nem minden néptől tudott eljönni az Elnökségben szerepet vállalt író/költő, így egészségügyi problémák miatt a magyaroktól nem Domokos Péter örökös elnökségi tag vagy Nagy Katalin elnökségi tag vett részt, s más elfoglaltsága miatt Pusztay János nem tudott részt venni, hanem megfigyelőként Dyekiss Virág vett részt. Este ünnepélyes megnyitó esten vehettünk részt, ahol minden delegáció bemutatkozott. Összességében viszonylag kis létszámúnak mondható ez a kongresszus, hiszen a mariktól egy újságíró érkezett, az udmurtok két fővel képviseltették magukat, míg a mordvinok egyáltalán nem tudták megoldani az Északra utazást. A többi delegáció is 4-6 főből állt. Külön meg kell említeni Nyikolaj Abramov vepsze költőt, aki saját költségén, a kisebb balti finn népek egyetlen képviselőjeként érkezett.
Másnap délelőtt plenáris előadásokat hallgattunk, Arvo Valton megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Kongresszus fő témájául választott gyermekirodalomnak kiemelt fontosságot kell tulajdonítani, hiszen a gyermekek gyakran az irodalmon keresztül tudnak anyanyelvi szövegélményt szerezni, ha otthon vagy az iskolában nincsen erre lehetőség. A Kongresszus ünnepélyesen köszöntötte a 75 éves Andrej Tarhanov manysi költőt, aki születésnapja mellett első kötetének 50 éves jubileumát is ünnepelte. Egyperces csenddel emlékeztünk meg az előző kongresszus óra elhunyt írókról-költőkről, elhunyt többek között Juvan Sesztalov manysi, Jurij Vella nyenyec, Krilov mari és Lomagin mordvin alkotó. Külön könyvbemutatón csodálhattuk meg a nyenyec nyelvre lefordított Puskin mesék szépen illusztrált, kétnyelvű köteteit – bár kissé beszédes, hogy a színes illusztrációk mind az orosz nyelvű oldalakat díszítik, a nyenyec oldalakon fekete-fehér illusztrációk kaptak helyet. Babus Antal a szórványhelyzetben élő magyarok nyelvi- és iskolahelyzetéről tartott orosz nyelvű plenáris előadást, melyet a hasonló problémákkal küszködő résztvevők érdeklődve hallgattak, és több kérdést tettek fel az előadónak. Jelena Kozlova komi írónő előadásában a komi gyermekirodalom helyzetét értékelte, nemrég jelent meg ugyanis egy négykötetes gyermekantológia, s minden író fontos kötelességének tekinti, hogy az új generációk számára olvasható irodalmat is alkosson, hiszen az anyanyelv fennmaradása szempontjából ez az egyik legfontosabb terület.
Délután két szekcióra oszlott a résztvevők köre, az egyik szekcióban a gyermekirodalom és a hagyományra való nevelés volt a fő téma, míg a másikban nyelvi és oktatási kérdéseket tárgyaltak. Berg Judit a kortárs magyar gyermekirodalomról tartott gazdagon illusztrált, érdekes előadást. Dyekiss Virág a hagyományra való nevelés magyar történetéről beszélt, s bemutatta egy hagyományőrző iskola mindennapi életét. Mindkét előadás sikeresnek volt mondható, s a folklorisztikai témájú előadást a zárszóban is kiemelték.
Este további nevezetességeket tekinthettünk meg a városban, s ezek közül a leginkább a skanzenszerűen berendezett hanti szálláshely megtekintését vártuk. Nem is csalódtunk, a legapróbb részletektől kezdve igényesen és hitelesen elkészített múzeumba érkeztünk, ahol külön figyelmet érdemelt az obi-ugor és szamojéd hitvilág kiemelkedő alakjait és jellegzetes épületeit megelevenítő (bár jelenleg hóval borított) játszótér.
Utolsó nap újabb Elnökségi ülésen vehettem részt, ahol az Elnökség egyhangúan elnökké választotta Pusztay Jánost, s megszavazta, hogy a következő Írókongresszust Magyarországon tartsák. Pusztay János részletes programot állított össze, melynek megvalósítása bizonyára megkezdődik a következő években. A Kongresszus záródokumentuma ennek a tervezetnek a fényében készült el, s számos megfontolandó javaslatot tartalmaz, mint például antológiák összeállítása számos nyelven, a finnugor témájú honlapok irodalmi szekciójának fejlesztése, etnikus táborok, vasárnapi iskolák szervezése, olvasókönyvek modernizálása, finnugor könyvtár létrehozása stb. A 2015-ben megrendezendő következő Írókongresszus helyszíne a tervek szerint Magyarország lesz.
Köszönjük, hogy lehetőségünk volt részt venni a Kongresszuson, ahol a magyar delegáció igazán méltó módon képviselte hazánkat, számos rádió- és televízióriport készült, s a kapcsolatháló is jelentősen bővült.
Dyekiss Virág
- Maticsák Sándor: Finnugorok végveszélyben. A 2012-es oroszországi népszámlálás eredményei
- Zaicz Gábor: Reguly és a tudomány „zománcza”. Életrajzi és kortörténeti adalékok 1. Válogatta, szerkesztette, írta: Szíj Enikő